Hullámok zúgása, távoli hangok, Szél szárnyán suhanó felhők folytonos árnya, Nyári fuvallat simítja hajamat, Arcomat, testedet gyengéden átjárja.
Száguldok a határtalan tájakon, Az idő múlását elringatja érintésed, Vidáman táncolnak a lombok a parkban, Színes virághad néz erre is, amoda is.
A szél csendesen suttog a füledbe, Meséli, mit tud a nagy világból, Hűsítő érintése hírt hoz tőle, Szabad puszta illata messzire bolyong.
Érzem, hogy felkavarni jöttél a földet, Hajamba fut a pergő szellő sodra, Együtt zenélünk, a szívünk is őrzi, Az emlékek szárnyán ringatózva.
Szél, hogy libbenek veled a határon, Elfújod az idő homokszemét, Minden légüres térben csodát találok, Mert a szélfújás örökké mosolygó rét.
