Enhypen x Reader
Ebben a könyvben különböző szituációkba helyezem el a fiúkat. Vajon hogyan reagálnak, mit csinálnának furábbnál furább helyzetekre?
Warning! Lehet, hogy nem úgy reagálnának a valóságban, mint ahogy én azt leírom. Hiszen... Mindeg...
-De Heeseung... Már megmondtam. Ő csak egy barát...-kezdtem bele saját magam védelmezésébe, mire csak még jobban ideges lett.
-Mint már említettem, a barátok nem úgy ölelkeznek, hogy a férfi tag megmarkolja a női fél fenekét. Már lassan kizárnám, hogy csak barátok vagytok, és nem csalsz meg.
Ahogy ezeket a szavakat meghallottam, könnyek szöktek a szemembe. Nem lennék képes megcsalni egy ennyire kedves teremtményt.
Na jó. Mivel nem tudjátok mi van, elmondom... Én Nishimura Y/N vagyok. 17 éves. A bátyám Nishimura Riki, ismertebb nevén Ni-Ki. Ő az ENHYPEN nevű fiúbanda legfiatalabb tagja, és egyben a banda crack head-je. Nagyon imádom őt, nagyon sok kedves, közös emlékünk van. A pasim pedig nem más, mint a bátyám bandatársa, Lee Heeseung. Heeseung néha egy oltári nagy tahó, mint ebben az esetben például, de azon kívül nagyon kedves és aranyos személyiség.
Jelenleg is együtt szenvedünk, egy árva félreértés miatt. Annyi történt, hogy az egyik barátjával, Choi Beomgyu-val ölelkeztem, és a drága férfinek a keze a fenekemre csusszant. Amit persze Heeseung is látott. És akkor most úrrá lett rajta a féltékenység. Ami persze teljesen jogos. Utálja, hogyha más férfiak közelében vagyok, utálja, ha más férfiakkal beszélgetek. De Heeseung ilyen. Egy védelmező típus. De... Ez már túl sok.
-Heeseung.... Te.... Te tényleg azt hiszed, hogy k...képes lennék megcsalni téged?-néztem fel rá könnyes szemekkel, mire ő csak elnézett, kerülve a szemkontaktust.
-Hát... Már néha úgy gondolom, hogy kár volt veled kapcsolatot kezdenem. Csak kihasználsz...
-Én használlak ki?! Én?! Mikor téged kis millió ribanc vesz körbe? Mikor te csak úgy nyáladzol utánuk? És eszedbe sem jut, hogy ott állok melletted. És még én csallak meg egy nyomorult öleléssel...-forgatom meg szemeimet, mire Heeseung szemei vörösen kezdtek izzani az idegtől.
-Szóval... Most én vagyok a csaló, ha? Hát....- jön még közelebb hozzám, amire csak hátra léptem egy kicsit, nehogy bármi rossz történjen. - Értem... De azért egy valamit mondj már el nekem légyszíves....- hajolt el tőlem, mire ránéztem könnyes szemeimmel.
-Mi lenne az?- kérdezem, arra várva, hogy valami KEDVES szó kijöjjön a száján, de ahelyett....... Csak még jobban megbántott.
-Szeretsz te még engem egyáltalán?
-H...Heeseung.... Milyen kérdés ez? Persze, hogy szeretlek.
-AKKOR MI A REDVÁS ISTENÉRT ÖLELTED MEG BEOMGYU-T A DEREKÁNÁL FOGVA?!- fakadt ki teljesen, mire csak még hangosabban sírni kezdtem.-Ne bőgjél... Ne bőgjél.... Csak a gyengék sírnak. Annyira... Idegesítő vagy ilyenkor.... Azt hiszed, hogy tied leszek örökre... Hogy csak a tiéd vagyok.... Pedig ez nem így van.
-HEESEUNG! AZ ÉN PASIM VAGY, NEM MÁSÉ! MÁSNAK NINCSEN JOGA HOZZÁD ÉRNI! És mivel SZERETLEK, nem tehetsz ellene semmit, ha ennyire védelek. Nem csak te lehetsz bazira féltékeny. Én is lehetek az... Főleg úgy, hogy bizonyos ribancokra csorgatod a nyálad.... Akik között az exed is ott van....-halkulok el, mire Heeseung közelebb jött hozzám. Egy szót sem szólt, csak állt...
Mikor készültem volna megszólalni, egy csattanást hallottam meg, fájdalmat érezve a jobb arcomon... A másik pillanatban pedig már a földön feküdtem, az említett testrészemet fogva. Felpofozott..... Nagyon fájt, hogy életem szerelme ennyivel össze tudja törni a szívem.
-Ha még egy szót szólsz... Esküszöm, hogy nem a tenyeremet fogom használni, hanem a bőr övemet...- majd hátat fordított, és elment a szobánkba.
Én pedig csak sírtam. Sírtam, sírtam, és csak még többet sírtam... Addig, amíg el nem aludtam.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
---------------
Na sziasztoook!
Visszatértem egy jóóóó hosszú kihagyás után.... Újra 😓
Nagyon sajnálom, hogy nem mostanában írtam, csak tudjátok... Nem volt ihlet.... Ezért unalom volt, és fáradtság.... Meg a többi gyász XD
De most ezzel a kis szösszenettel próbáltam pótolni a kimaradt dolgokat... És mint jól látjátok, ennek lesz majd második része is... Nem tudom mikor, de majd lesz...
Hmm... Csak szerintem lett ez a rész egy kicsit siratós? XD
Na mindeeegy....
Szóval ezzel a kis csúnyasággal zavartam időtöket...
