Beautiful heaven

VIII.

TW/Szorongás, depresszió, bizalomhiány

Eren hajlamos volt elveszíteni önmagába vetett bizalmát, és inkompetenciáját hibáztatta, amikor szembesült azzal, hogy alig vagy semmit sem tehet, amikor valami rosszul megy, és úgy vélte, hogy a katasztrofális eredmények oka az általa tett - vagy nem megtett - lépés. Ebben hasonlítottak Sorával.

Eren:

Azt mondtam neki, hogy gyűlölöm. Fogalmam sincs, hogy hogy lehettem ekkora rohadék. Láttam, láttam hogy a szemeiben, csalódott. Bennem. Ez azt jelenti, hogy nem vagyok elég jó hozzá!? Ugye? Nem vagyok elég. - felnevetek a saját nyomoromon.

Elhitettem magammal, hogy egy rendes ember vagyok, egy érző, kedves lélek. És még csak ember sem vagyok. Csupán egy szörny. Fogalmam sincs, hogy a lelkem miért pont őt követeli magának. Okos, szép, kedves, törődő, és őszinte. Megvan benne minden. Az sem tántorít el, ha épp előttem dobja fel a taccsot idegességében, vagy netán mikor hajnalban meglátogattam, Ajtót nyitott. Egyedül egy szál hálóing takarta törékeny testét. Az alakja kirajzolódott. Zavarba jött. Ahogy végig néztem a testén, valami elindult bennem. A kócos haja, a levendula illat, ami belőle árad, minden ami hozzá kapcsolódik. Szerelmes lettem. Bele szerettem a lelkébe. Minden porcikája meg bizsergetett; A nyaka. A kedvenc testrészem. Ahogy nyelt egyet mert észrevette, hogy bámulom. Zavarba jövök. A karjaim közt akarom tudni egy életen át. Vagy ahogy próbálta a fürjeivel elrejteni a füle mögötti részt ahol egyszer végig húztam az újam mert nem bírtam magammal. Egy hétig fel sem fogta a haját.

Fogalmam sincs, hogy eddig hogy bírta ki a gyomra, hogy az oldalamon álljon. De ha már idáig kibírta, akkor egy kicsit lehetek önző, ugye?

Próbálom kordában tartani a légzéseimet, de már réges-rég eluralkodott rajtam a pánik. Azt hittem, hogy te függsz tőlem. De ez rég nem így van. Én függök tőled. Mert melletted elfelejtem ki is vagyok.

- A jobb szárny felderítőit megsemmisítették! A felderítő rendszerünk csak részben működik.-Hosszú percek majdnem, hogy órák után is ezen a jelentésen rágódott a fiatal fiú. Még akkor is, mikor átlépték az óriásfák erdeijének a kapuját. A hideg rázta ki őt. Érezte, hogy levegőhöz jut a tüdeje. Hírtelen úgy kapkodta a levegőt, mintha ezelőtt megfosztották volna tőle. Légszomj gyötörte és fel sem tűnt neki. Mert a jelentésen rágódott. Próbálta emlékeztetni magát, hogy melyik barátja hol is kapott pozíciót. Akkor eszmélt csak fel igazán.

Azonban azzal nem számolt, hogy akkora sokk éri az agyát, hogy rögvest el is fejelti ki is harcol azon a pozíción. Vagyis csak harcolt. Mert megsemmisítették. De ki lehetett ott? Melyik védelmezője; Az épsége, A józansága, vagy A lelke őrzője. Egyik nélkül sem élhet teljes életet. Ha nincs ki vigyázzon a testi épségére, értelem szerű: meghal. Ha elveszti a józan eszét: Megőrül, és nincs értelme tovább élni. Ha elveszti a lelkét, akkor csak egy ürestekintetű test lesz, dobogó szívvel. Ki egyedül bolyong a sötétségben. Így már csak rá kell jöjjön ki az, akiből csak egy homályos kép volt; Egy halk suttogás amit a szél tovavitt, nehogy más is tudomást szerezzen róla. Egy tilosban járt lépés. Ezzel is biztonságot nyújtva. Megegyeztek. Megegyeztek, hogy csak a kis négyes fogja tudni egymás helyzetét. Ugyan is még az indulás előtt le esett nekik a tantusz, miszerint a parancsnokság el akarja hallgattatni Eren fix pozícióját. És ezt a kis csapat szívének nem tetszett, így fű alatt átadták az infót egymásnak. És ez elég is volt immár nyugodt lelküknek. De csak a fiú hazudtolta meg magát. Még, hogy a biztonságért...

Fel sem fogta mekkora hatalom volt a kezében, amit röpke másodpercek alatt hagyott szerte foszlani. Még is mire hivatott egy ilyen ember? Aki történetesen nem is egy ember. Max csak egy gyerek. Egy szaros kölyök, ahogy a felettese hívja teljesen jogosan. Most is őt szólongatta. Mikor is rá eszmélt a fekete hajú, hogy az ő kis bestiája magán kívül van. A saját gondolatai közt. Ezért hagyta, hogy rendezze a magában zajló káoszt. Szinte ki lehetett hallani a mennydörgéseket, amivel magát ostorozta. Az elit alakulat egyetlen lány tagja magára vállalta, hogy megpróbálja magához téríteni a fiatalt, azonban kevés volt ő hozzá. Ezért az égiek küldtek egy nagyobb jelet. Egy sokkal nagyobb jelet. Titán alakban. 10 méterre a seggüktől. Aki épp a hátvédett írtja békésmódon. Talán megteszi a hatását. Remélték az égiek.