Egy ismert ismeretlen?

|3|

amikor SaeJin-nel telefonáltam az ágyban, az aggódott hangulatom egyből megváltozott, amikor hallottam a váratlan kérdését

SaeJin:
-Holnap délután ráérsz találkozni a játszótéren?-

-Persze miért ne? Hány órakor?- vágtam rá meggondolatlanul

SaeJin:
-mondjuk a suli időd után egyből?-

-Jó! Legyen úgy akkor- szóltam izgatottan.

Egy órás beszélgetés után leraktuk a hívást. Én elkezdtem átöltözni pizsamába és készíteni magamnak vacsorát. Amikor visszasétáltam a szobámba egy tál műzlivel a kezemben leültem az ágyamra, néha a telefonomat bújtam, amikor rápilantottam az asztalomon lévő összegyűrt papírra amit I.N-től kaptam. Hirtelen egy rossz érzés futott végig az agyamon, és egészen addig amíg le nem feküdtem azon kattogott az agyam hogy ezt most hogy oldjam meg hogy senki se sértődjön meg.

Amiután a vacsorámat befejeztem, a tányéromat kivittem a mosogatóba és stresszelve nehezen tudtam lefeküdni. Egy fél órás szenvedés után csak el tudtam aludni.

másnap reggel fáradtan keltem fel a stresszes lefekvés miadt. Amikor felkeltem reggeliztem, fogatmostam de fogmosás közben támadt egy genius ötletem. Elkeztem kapkodni és kivételesen lazán öltözködtem hogy elérjem a korábban induló buszt. Egy fehér kapucnis pulcsi, laza fekete farmer és egy fehér cipő álította össze a mai napi öltözékem.

Kapkodva öszeszedtem magam és kiléptem a házból, bezártam azt és rohantam a korábban induló buszhoz. Szerencsére utolsóként elértem, és megmutatván a bérletemet a buszsofőrnek, szokásosan a hátsó ülésekhez ültem ölemben a táskammal.

Most kivételesen nem hallgattam zenét mert túl izgatott voltam. Az ablakon bámultam ki, várva hogy megáljon a busz az iskolához közeli buszmegállóhoz.

Amikor a busz végre megált, lesuhantam elsőként a buszról. Megpillantottam I.N-t aki éppen a földet nézte miközben a keze a táskája egyik vállpántján volt, a másik keze a zsebében és a fején egy fekete fülhallgatóval.

Elkeztem rohanni az iskola felé és amikor odaértem Jeongin-hez, enyhén megérintettem a vállát.

-Jóreggelt, I.N-

Keongin hátrafordult és az egyik füléről Levente a fülhallgatót és rámpillantott.

I.N:
-Jóreggelt neked is! Segíthetek valamiben?- kérdezte egy kedves hangon amikor odafordult hozzám teljes testével, levette a fülhallgatóját és a nyakán hagyta

-Talán igen. Ugye kaptam tőled az üzenetet hogy találkozni szerettél volna tegnap velem és nem volt időm megnézni mert majdnem lekéstem a buszomat...-

arca kissé elpirult amikor beszéltem a találkozórol de próbált nem feltűnést kelteni rá

-Oh ja... igen... ohm... semmiség...- mondta kissé hebegve és egy parányi elszomorodott arckifejezéssel enyhén erőltetett mosolyal