Egy ismert ismeretlen?

|7|

Másnap reggel izgatottan keltem fel indokolatlanul. Ma már szokásosan kulturált Iskolai eggyenruhámat vettem fel, és rendesen kiöltöztem szokásomat hívően.

Ma már nem kellet sietnem sehova, szóval nyugisan megedtem a reggelimet és megittam a kávémat. Időben elértem a buszt is. minden tökéletesen ment. Eggyenlőre...

Amikor leszálltam a buszomról, láttam hogy az iskola diákjainak nagy része már bent gyülekezik. Nyugalmasan besétáltam amikor észre vettem Jeongin-t. Kissé elmosolyodva oda akartam sétálni amikor a Stray Kids csapat odasuhant hozzá és valamit sutyorogtak.

Sóhajtottam eggyet halkan és a terem felé akartam venni az utamat amikor Bang Chan a csapat 'vezetője' odafütyült nekem eggyet hogy a figyelmemet felkapja.

A hangos füttyszóra rajtam kívül még jópár ember felkapta a fejét ezért elkezdett felém integetni és kiabálni

Chan:
-Hé! Te ott a sötétkék iskola eggyenruhában! gyere ide!- lendítette feléjük a kezét és mutatott rám.

Én kicsit félénken magam köré néztem és kérdően magamra mutadtam, mire ők csak bólogodtak.

elkezdtem feléjük sétálni és amikor odaérntem mindenki szúrós és kissé ilyesztő szemekkel nézett rám, Kivéve Jeongin-t aki csak egy enyhe pirral és egy aranyos mosollyal nézett rám, és Han-t akinek az egoista auráján kívül a vigyorát is szinte érezni lehetett ha rádnézett. Próbáltam nem összezavarodottnak tünni, viszont az a pár másodperc síri csönd elég kínos volt számomra.

Ezután a pár másodperc után Changbin kérdezett elősször

Changbin:
-Helló! I.N nekünk azt mondta te vagy az a lány akivel tegnap találkozott. Igaz ez?-

-Igen miért?..- kérdeztem

A csapat minden tagja elkezdett mosolyogni és 'OOO'-zni mint valami rossz foci szurkolók. Nem tudtam mit csináljak abban a pillanatban szóval I.N-re néztem akinek ugyan úgy enyhe kínos érzése kiült az arcára mint nekem.

Bang Chan végig nézett rajtam amit próbáltam ignorálni, utána vigyorogva bólogatni kezdtett Jeonginnak és megveregette a vállát.

Han valamiért ugyan úgy bólogatott mint mindenki más és közelebb hajolt de nem túl közel és elkezdett nekem motyogni és Jeongin-ra mutogatni.

Han
-Amúgy nagyon drill be van a gyerek, nagyon ajánlom neked. Nagyon hüséges és legjobb tagunk. Titokban ő a leader de még Chan se tudja mind egy. Gyúr is a gyerek azér kockák ott vannak- Mondta miután egy gyors és határozott mozdulattal felhúzta Jeongin pulcsiát, ezzel megmutatva I.N kocka hasát. Amikor hirtelen odapillantottam akkor a szemem nagyobbra kerekdett és gyorsan elnéztem egy apró pirral az arcomon.

Jeongin félenken kuncogott és elrántotta Han kezét aki erre csak Nevetett amitől az egész csapat felröhögött.

Nem tudtam mit csináljak ebben a kellemetlen helyzetben szóval mikor a nevetés elkezdett abbamaradni elkezdtem lassan hátrálni

-Bocsi de nekem mennem kell a szekrényemhez...- Nem akartam ünneprontónak vagy 'Boomernek' látszani, de túl kínosnak éreztem a helyzeted ahoz hogy ne szakítsam félbe.

A mondatomat pár másodperc csönd és bámulás követte amire én elindultam a szekrényem felé viszont egy kéz érintette a vállamat, gyengéden visszarántva és megállitva a tovább menéstől. -Hé, mielődt elmész gyere vissza egy pillanatra kérlek...- Szólt egy kedves hand amire én megfordultam és láttam Felixet.

Elkezdett lassan visszafelé tolni a csapathoz és levette a vállamról hátizsákomat átadva azt Bang Chan nak.

Össze voltam zavarodva és féltem is de nem ellenkeztem mert szorongtam attól a gondolattól hogy rossz vége lessz.

Amikor vissza lettem tolva a csapathoz, Hyunjin megfogta I.N mind két vállát amire ő össze rezzent. Hyunjin közelebb lökte felém Jeongint, de egy fél méter távolság volt köztünk még így is. Hyunjin nem engedte el Jeongint és így szólt

Hyunjin:
-Tudod az van hogy...-