Tizennegyedik fejezet

261 10 2
                                    

-Ari ilyet nem kérsz? Tudom, hogy szereted-kérdezte Gavi a franciasalátára mutatva.

-De-feleltem röviden. Még mindig csak megszeppenve ültem.

-Itt vagy húgi!-kalimpált a bátyám.

-Perszeee-néztem rá kikerekedett szemekkel.

-Akkor figyelj már oda, hogy hová rakod azt a salátát-mutatott rám.

-Hehe igen persze az ölemben nem biztos, hogy jó helye lenne-vicceltem el a dolgot.

-Ennyire zavarba jöttél?-szólalt meg Pedri.

-Nem-feleltem.

-Dehogynem!-néztek össze a többiek majd egyszerre felelték.

-Húgi, mind láttuk ami itt történt-vigyorgott Ferran.

-Igen azt gondoltam-vigyorogtam én is kínomban.

Ha valaki megkérdezné, hogy mi a legkínosabb történetem akkor kérdés nélkül a ma és tegnap történteket mondanám el. Szerintem elmegyek paradicsomnak a zöldségesbe, az elmúlt pár napban tökéletesen megegyezik az arcom színe egy paradicsoméval.

-Merre jársz Ari?-kérdi João.

-Csak gondolkozom, hogy mik történtek az elmúlt pár napban-feleltem nyugodtan. Nem gondoltam, hogy Pedri félre nyel ettől a mondattól.
-Jól vagy?-aggodalmaskodtam amint köhögni kezdett.

-Aha-köhögte.

-Most például arra gondolsz amikor a buli közben úgy gondoltam jó ötlet lehet a 20 éves húgom szobájába be nyitni miközben pontosan jól tudtam, hogy a szerelmi élete kezd felívelőben lenni?-mesélte el a bátyám.

-Pontosan arra!

-És amikor megütötted azt a csajt?-kérdi Gavi.

-Igen, az is ide tartozik.

-És amikor én is meggondolatlanul nyitottam be hozzád?-folytatta Félix.

-Igen az is, de erről nem beszélünk-kerekedtek ki a szemeim.

-Ééés amikooor...-kezdett bele Pedri is incselkedő mosollyal rám nézve.

-Ne folytasd!-nevettem el magamat.

-Mit akartál mondani Pedri?-kérdezett rá Sira.

-Hááát...-támasztotta meg a fejét a kezével.

-Semmiiiii-legyintettem.

-A semmin nem titkolóznátok ennyire-tette hozzá a lány.

-Végülis-vontam meg a vállamat.
-Ha nem lenne köztetek semmi akkor az egyikőtök a nappaliban aludna-vágtam vissza.

-Ez nem volt fair-jegyezte meg a bátyám.
-Mi csak kíváncsiak vagyunk-vonta meg a vállát.
-A húgom vagy, féltelek!

-Féltesz? Itt mindenki félt Pedritől?

-Nem Pedritől csak a...hát tudod...-nézett a bátyám Sira-ra.

-A kapcsolatoktól féltünk-fejezte be a lány.

-Oké szóval ha én bármit is elmondanék akkor mi lenne a véleményetek?-kérdeztem rá kicsit ingerülten.

-Attól függ
-Egyébként anyu is félt-tette még hozzá Ferran.

-Nem anyu nem félt, anyu csak azt nem akarja, hogy Pedrivel legyek-mondtam unottan.

-Ari szerintem nyugodj le!-felelte Félix.

Figyelembe se vettem amit mondott.

-Tudod húgi én csak félek, hogy idő előtt szülő leszel-magyarázta.

Miért pont te?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora