A Crevan család esete

Prológus

     Egy esős délutáni napon Mary Crevan-nál megindult a szülés. A ház ura a társalgóban fel-alá sétálva várt, hogy mikor mehet be drága feleségéhez. A percek csak teltek és az aggódó férj már indult volna a hálószobába mikor meghallotta újszülött gyermeke sírását. Az orvos gratulált az újdonsült szülőknek aztán elindult az ajtó fele.

-Nagyon szépen köszönjük doktor úr, hogy eljött. Ilyen időben nem mertem elvinni a feleségemet a kórházba.-mondja Adrian Crevan az orvosnak.
-Ugyan uram ez a munkám és teljesen megértem önt. Jól döntött hiszen a felesége élete múlt ezen. A baba is egészségesen jött a világra és az édesanya is túlélte a szülést ezzel a gyermek nem marad az anyja nélkül. Uram maga párja nagyon szerencsés ugyanis sokan belehalnak mikor a gyermeküket akarják a világra hozni.-jelenti Dr. Simon miután kilépett az ajtón.
-Az igaz uram. További szép estét önnek.-mondja Adrian Crevan.
-Önöknek is és még egyszer gratulálok az első gyermekük megszületéséhez.-köszön el a doktor a ház urától.

     Adrian egyből feleségéhez és az újszülött gyermekükhöz sietett. Mikor belépett az ajtón egyből könnybe lábadt a szeme. Kedvese mosolyogva nyújtotta neki a bepólyált csecsemőt, aki már békésen aludt miután odaadták az anyjának. A férfi ahogy fogta a kislányát szinte azonnal a tekintetét le se vette róla. Mary fáradtan dőlt a párnájára és úgy figyelte szerelmét, aki felé fordult és ezt válaszolta:

-Tudom mi legyen a neve.-jelentette ki Adrian a feleségének.
-Had halljam édesem. Kíváncsi vagyok, hogy te mit adnál a lányunknak.-mondja Mary a férfinak.
-Bethany Mary Crevan-ra gondoltam.-mondja miközben a kislányát nézi.
-Ez csodálatos név. Én a Aurora-t adnám neki, de a te név választásod elnyerte tetszésemet.-mondja fáradtan Adrian-nek.
-Akkor legyen így. Isten hozott Bethany Mary Crevan.-jelenti ki a ház ura.

     Ahogy telt az idő a kis Bethany lassan 5 éves lett. A szüleim igyekeztek mindenre felkészíteni, hogy a jövőben megállja a helyét a nagy világban. Apja 4 éves korától kezdve írni és olvasni tanította leányát, amivel lekörözte a környéken élő többi gyermeket. Persze a nevelés mellett jutott a játékra is és az általában bújócska és fogócska volt. Mikor nem játszottak és a ház ura nem ért rá akkor Mary főzni, sütni képezte őt. Igaz néha nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy eltervezték, de ebből Bethany sokat tanult és ezután jobban oda figyelt mindenre. A Crevan házaspár nagyon büszkék voltak a kislányukra és ez nem minden, hiszen a pár barátai és rokonai szó szerint irigykedtek a családra. Mikor a gyermek betöltötte az 5. életévét akkor mentek el Németországba az anyja rokonaihoz, mert előtte nem mertek ilyen hosszú utat megtenni mikor a kislány még kicsi volt.
Az ott töltött napokat nagyon jó kikapcsolódás volt a számukra, főleg Adrian-nek, aki nagyon sokat dolgozott az elmúlt napokban. Az a pár nap arra is jó volt, hogy jobban megismerje felesége nővérét és az ő családját. Miután hazaértek Angliába újult erővel folytatták a mindennapjaikat. Az évek csak úgy repültek mire a Crevan házaspár észbe kapott addigra már Bethany 17 éves lett. Mivel elég nagy volt már a szülei elmondták neki, hogy ők nem kényszerítik érdek házasságra, hanem inkább szerelemből menjen ahhoz, akit igazán szeret, de ezekután a lányt sok minden más is érdekelte mint például a versek, a történelem, az ember anatómiája és a zene. Innen látszott, hogy félig az apjára, félig az anyjára hasonlított ezekkel kapcsolatban. Egy júniusi napon Bethany és az édesanyja elutaztak Németországba a rokonokhoz, ahova Adrian Crevan nem tudott velük tartani a munka miatt. A kikötőben hosszasan elbúcsúztak egymástól aztán a hajóra szálltak. A lány a hajókorlátnál addig integetett édesapjának ameddig látta és mikor már messze jártak megkereste az édesanyját a fedélzeten. Innentől hirtelen váratlan fordulatot vett az életük..

Folytatás..