A Crevan család esete

3.

       Ahogy odaértünk a birtokra a ház szolgálói köszöntötték mesterüket. Ilyet még sose láttam, hiszen idáig csak olyan nemesekkel találkoztam, akik nem annyira jól bántak a szolgákkal. A gróf valahogy más volt ő nagy mosollyal köszöntötte őket aztán mind bementünk az épületbe kivéve én, mert nem igazán mertem bemenni oda és egyszerűen rabul ejtett a kinézete. A fekete hajú komornyik odajött hozzám és kezét finoman a vállamra tette, amire egyből felfigyeltem. A férfi kérdő arckifejezéssel nézett rám aztán ezt kérdezte:

-Minden rendben kisasszony?-kérdezi Sebastian.
-Persze csak annyira tetszik az épület, hogy nem győzöm csodálni meg igazából kicsit félek bemenni ilyen helyekre. Nem igazán tudok tájékozódni egy ekkora házban.-jelentem ki a komornyiknak.
-Oh így már mindent értek. Ne aggódj majd segítünk neked, hogy mi merre található és ebben igazad van tényleg szép ez a hely.-mondja a fekete hajú férfi.
-Ha szabad ilyet kérdezni ön mióta szolgálja a grófot?-kérdezem Sebastian-tól.
-Úgy egy éve vagyok mellette és őszintén életem legjobb döntése volt. A gróf mellett az életem nem annyira unalmas és ő legalább jól bánik velünk mint szolgálókkal.-meséli a komornyik nagy lelkesedéssel.
-Az biztos. Nos, menjünk be a házba.-mondom a férfinak.
-Igaza van kisasszony. Remélem nem zavarja, ha egyből megmutatnám az egész házat?-kérdezi tőlem Sebastian.
-Dehogyis. Szellemként csak pihenésre van szükségem. Ha már gyenge leszek akkor eltűnők egy kis időre.-közlöm a komornyikkal, aki bólintott egyet aztán körbevezetett a földszinten.

       Miután körbe jártuk a kúriát Sebastian elment a gazdájával egy újabb munkát elvállalni Viktória királynőtől. Addig én az udvart jártam, ami nem volt olyan kicsi, de nagy nehezen végig sétáltam az egész birtokot. Mire visszatért a ház ura a komornyikkal addigra én a háznak egyik folyosóján voltam és beszélgettem a szobalánnyal. Mikor meghallottam a gróf hangját egyből elbúcsúztam a lánytól. Ezután a nap után inkább lepihentem, hogy másnap újult erővel vágjak neki a napnak.

      Earl szemszöge: Újabb feladat, amivel fáraszthatóm magamat, de ezt a hazámért és legfőbbként a királynőért teszem. Sebastian a vacsora után segített megfürdeni aztán az ágyba dőlve elmélkedtem, hogy hol kezdjem el keresni a tettest. Hirtelen kopogás hallatszódott az ajtómon, amire egyből a ,,gyere" szót kiejtve kinyílt a szobám bejárata. A komornyikom jött be egy tálcával, amin az esti kakaómat találtam.
Oda nyújtotta a csészét, amibe lassan belehörpintettem. Sebastian komoly arckifejezéssel nézte végig, ahogy iszom a kakaómat és ezután mikor visszatettem a tálcára aztán eldőltem megint az ágyamba. Szolgálom lerakta a kezében lévő dolgot aztán betakart a takaróval egészen a nyakamig. Amint megéreztem, hogy rajtam van a takaró egyből biztonságban éreztem magamat és nem is kellet 5 perc, de már mélyen aludtam.

    Sebastian szemszöge: A mester nagyon hamar elaludt, aminek örülök, hiszen nem igazán aludt jól a héten és már jó, hogy végre nem csak dolgozni és tanulni akar. Amint elhagytam a mesterem szobáját furcsa hangok jöttek a folyosó végéről. Egyből annak az irányába indultam és mire odaértem már nem is lehetett hallani. Őszintén ez eléggé furcsa és ijesztő volt, mert amióta itt vagyok ilyet sose halottam egészen eddig a napig. Ezután lementem a többiekhez, akik nemrég végeztek a feladataikkal és éppen indultak aludni. Mindenki elköszönt a másiktól és ezután egyedül maradtam. Nagy nehezen megcsináltam a feladataimat és előkészítettem a gróf ruháit. Miközben felsőjét vasaltam hirtelen a hátam mögött megjelent Bethany és az őszintét megvallva eléggé megijedtem tőle annyira, hogy a vasalót feldobtam a levegőbe. Szegény nem győzött bocsánatot kérni, de mondtam neki, hogy nincs semmi baj. Ő hozzá hasonló szellemmel nem találkoztam még soha szóval érthető volt a megijedésem. Egy kicsit beszélgettünk aztán mondta, hogy nyugodtan pihenjek, mert majd ő járkál fel-alá a kúriában. Kicsit furcsán néztem rá, de megfogadtam a tanácsát és megköszöntem neki, hogy elvállalta az őrködést. Nagy nehezen eljutottam a szobámig aztán mikor bedőltem az ágyamba körülbelül úgy jártam mint a gróf szinte egyből elaludtam annyira fáradt voltam én is.

/Eközben a Kaszások bázisán:/

       Grell szemszöge: Újabb kicseszett nap ebben az istenverte épületben ennyi idióta emberrel, akik semmire sem képesek. Talán 6 személy van itt, akikkel lehet még kommunikálni normálisan. Na mindegy is megyek jelenteni a vezetőségnek azután pedig irány haza pihenni egy nagyon hosszú nap után. Remélem most nem futok össze Ronald-al, mert ma nem igazán van türelmem főleg, hogy az egyik idióta barom nem akarta elvégezni a munkát, amit kiadtak neki és ezt most jelenthetem nekik. Úgy fél órával később már kijöhettem a teremből és egyből indultam haza. Gyors zuhanyzás után vacsoráztam és egy jó könyv olvasása közben sikeresen bealudtam és ráadásul egy igen izgalmas résznél volt ez. Na sebaj, majd újra olvasom amikor lesz majd megint időm, de sajnos mennem kel vissza dolgozni. Érdemes volt erre a 4 órára haza jönni, de ez több, mint a semmi. Felöltöztem, megfésültem a hajamat aztán mentem vissza a munkahelyre.

Folytatás..