Reggel

60 2 2
                                    

Reggel arra keltem fel, hogy valaki végén rúgott. Hallattam valami káromkodás félét, de lassan kinyitva a szemem rájöttem, hogy Tom volt az. Próbált mozogni persze úgy, hogy a karjaiban feküdtem, és sikeresen a vesémbe talált a térdével.
-Felkeltél már?-kérdezte ugyan azon a rideg és érzelemmentes hangon amin általában szokott.
Furcsa volt. Tegnap este még tele volt érzelemmel meg fájdalommal, ma meg már nem.
-Nem, még alszom-válaszoltam ugyanazzal a hangnemmel.
Megforgatta a szemeit.
-Tudod hány óra van?-kérdezte.
-Nem, és nem is érdekel.-mondtam és felkeltem majd kinyújtóztattam a végtagjaimat. -Bár ha ennyire vesztegettem az idődet, igazán felállhattál és kimehettél volna.
-Nem vesztegetted az időmet, de rohadtul 10 óra van.
-Oké, és?
-Bár biztos kimerült vagy a tegnapi kocsikázás után-mondta és éreztem ahogy a gyomrom görcsbe rándul.
A tegnapi este volt életem legfurabb estéje. Sosem fogom elfelejteni, de az is biztos, hogy ezután pszichológust is kell fogadjak magamhoz. Hirtelen, Tom megragadta a vállaimat és lenyomott az ágyra és felém kerekedett. Mélyen a szemembe nézett és azt mondta:
-A tegnapról egy szót se senkinek, vagy különben teszek róla, hogy többet ne tudj a lábadra állni. Világos?
Nyeltem egy nagyot. Akaratlanul is éreztem ahogy a szívem felugrik a torkomba és a vér megáll az ereimben.
-Mint a nap-válaszoltam.
Azzal elengedett. Felállt az ágyamról és megigazította az óráját a kézen. Keresztbe tette a kezeit.
-Én lemegyek reggelizni. Próbálj meg nem úgy kinézni, mint egy ogre-mondta ridegen.
-Mármint nem akarod, hogy Úgy nézzek ki mint te?-kérdeztem vissza.
-Vigyázz a szádra-mondta majd megfogta és kiviharzott a szobámból.
Nem tudom, hogy Tomnál mik ezek a hangulatingadozások, de kellően összezavart. Felkeltem az ágyamból és a szekrényemhez mentem felöltözni.

/Tom szemszöge/
A tegnapi este rohadtul elbasztam, mert nemcsak, hogy megütöttem Kate-et hanem engedtem, hogy az érzelmeim eluralkodjanak rajtam. Sosem szoktam így viselkedni, főleg nem Kate előtt. Nem akarom, hogy gyengének tűnjek előtte. A reggel mikor felkeltem és realizáltam a tegnap este történeteket tudtam, hogy ma reggel muszáj valahogy kiszednem magam belőle. Tartottam tőle, hogy Kate elmondja az apjának és ő az én apámnak, és akkor elfelejthetem Kate-et.  Akármi jutott eszembe egyszerűen nem láttam lehetségesnek, vagy ésszerűnek. Úgyhogy arra jutottam, hogy elhallgatottom Kate-et attól függetlenül is, hogy egyáltalán nem esik jól se nekem, se neki. A nagy gondolkodásokban, mozogtam és észre sem vettem, hogy Kate oldalába rúgtam. Ő káromkodott az orra alatt. A szívem elkezdett hevesen verni és jobbnak láttam, ha visszaállok az eredeti stílusba.
-Felkeltél már?
-Nem, még alszom-kaptam a választ.
Megforgattam a szemem Kate szemtelensegén, hisz valljuk be a tegnap után csodálkozom, hogy egyáltalán hozzáérhettem.
-Tudod hány óra van?-kérdeztem, és próbáltam nagyon unott lenni.
-Nem, és nem is érdekel-mondta majd felült a karjaim közül és kinyujtózott. A szemem végigvándorolt Kate hátán. Legszívesebben megfogtam volna, és visszahúztam volna magam mellé, majd letéptem vol a róla a felsőjét....inkább bele se kezdek, valószínűleg mindenki eltudja képzelni.
-Bár ha ennyire vesztegettem az idődet, igazán felállhattál és kimehettél volna-mondta nekem letéve a karjait.
-Nem vesztegetted az időmet, de rohadtul 10 óra van-mondtam és kicsit kezdtek idegbe hozni Kate beszolásai.
-Oké, és?-kérdezte beképzelten.
Ekkor már nem bírtam tovább. Megragadtam a vállait és lehúztam magam mellé, majd lenyomtam és felé kerültem, hogy ne tudjon felülni. Láttam rajta a megrettenést, de próbáltam rideg maradni.
-A tegnapról egy szót se senkinek, vagy különben teszek róla, hogy többet ne tudj a lábadra állni. Világos?
-Mint a nap-válszolta. Azzal elengedtem és felálltam.
Megigazítottam az órámat. Végignéztem Kate-en. Keresztbe tettem a kezem.
-Én lemegyek reggelizni. Próbálj meg nem úgy kinézni, mint egy ogre-mondtam.
-Mármint nem akarod, hogy Úgy nézzek ki mint te?-kérdezte.
Megforgattam a szemeimet és csak annyit mondtam:
-Vigyázz a szádra.
És elhagytam a szobát, mert már kezdett idegesíteni Kate viselkedése. Lementem reggelizni.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 27 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Maffia kapcsolat-Tom Kaulitz Where stories live. Discover now