A maffia rabja

5.rész.

Amara Delgado szemszögéből.

Össze omlottam, a férjem hála nagyon megviselt, egyszerűen még bele gondolni is fájt hogy már nem láthatóm többet. Nagyon fáj, és még csak a temetésén sem lehetek ott,mivel apám eladott és most itt kell maradjak,vagy hanem őt ölik meg. De hogyan hozzhatnám meg ezt az áldozatot,hisz otthon van a lányom,aki most apa nélkül maradt,na meg most még én sem tudok vele lenni. Majd kinyitodott az ajtó és egy maszkos férfi jelent meg. Aki kikötözte a kezem és a lábam is, amikor fel akartam állni,nem tudtam mintha a lábamból ki ment volna minden erő. De ez érthető,mivel már egy hete ebben a székben ülök.
- Állj fel!- parancsolta a mellettem álló férfi.
- De nem tudok.- válaszoltam.
- Marco mi történt?- jött be az a férfi aki elmondta hogy az apám eladott és hogy a férjem meghalt.
- A nő nem tud felállni.- válaszolta a másik férfi akit ezek szerint Marco-nak hívnak.
- Hány napja van itt?- kérdezi a férfi.
- Egy hete.- válaszolja Marco. Az a férfi aki eddig az ajtóban állt oda jött hozzám és fel kapott az ölébe mennyaszon pózban és ki vitt a helyiségből,majd egy kocsiba rakot. A kocsiból láttam hogy egy raktárban voltam.
- Vérzik a csuklod.- vette észre a férfi.
- Most mi lesz velem?- kérdeztem félve és a szemébe nézztem.
- Ne aggódj minden rendben lesz.- válaszolta,majd ki jött az a Marco nevezetű férfi és egy elsősegély dobozt addot a férfinek,aki gondosan el látta a vérző csuklomat.
- Köszönöm.- köszöntem meg,mert eddig ő volt velem a legrendesebb. Majd segített rendesen beülni a kocsiba és ő is beült a volán mögé és indultunk is.