2 hete nem beszéltem azzal a Fiúval aki az ősellenségemnek hívtam par napja. Össze vagyok zavarodva soha sem ereztem meg senki iránt így semmit sem. Hiányzik de egyben össze is vagyok zavarodva.
Tom szemszöge
*kopp kopp*
- Hmmm nincsenek itthon?
- Georg itthon vagy? - Mentem beljebb a házba.
- Tom itt vagy már , bocsi , hogy nem válaszoltam , csak kaját csinálok.
- Dejoo , de kinek , magadnak?
- Jaaj nem Camillának , mert elfelejtette reggel megcsinálni magának , elviszem neki a suliba.
- ooo hagyd csak ha megbeszéltük amit akartál akkor hazafele menet beviszem neki , úgy is útba esik. - mondtam jószívűen de egyebn meg örültem , hogy megbeszélhetem Camillával ezt az égész dolgot ami köztünk történt.
- Kösz haver , nagyon jó barát vagy. - mondta Georg jószívűen.
Camilla szemszöge:
A folyosón voltam mikor valaki a hátam mögül elkiáltotta a nevemet. Ismerős volt a hangja. Hátra fordultam és az az ember állt elöttem akivel a legkevésbé akartam találkozni. Csak miattam jött be a suliba , hogy megbeszélje velem? Zavaros ez az egész , szeretem de egyben meg nem akarom szeretni őt.
Amikor megláttam , hogy a folyosó végéről ki szólt nekem , a hasam görcsbe rándult. Mély levegőt vettem , és elindultam felé , a folyosón álló összes ember minket néztek. Valahonnan azt is hallottam , hogy egy ribinek , k*rvának hívnak. Nemérdekelt , odamentem Tomhoz és halkan megkérdezetm, hogy:
- Figyelj nemtudunk valami nyugisabb helyre elmenni elmenni , már úgy simcsen több órám , szerintem menjünk el!
- Szia Camilla itt van a reggelid , ami már az ebéded de elhoztam , a bátyad megcsinálta neked.
- De kedves , és te is nagyon kedves vagy , hogy elhoztad nekem.
Elmentünk , egy parkba és leültünk egy padra.
- Na hogy a vacsora óta nem is beszéjtünk semmit sem?!
- Köszi a kérdésed jól vagyok , de egy kicsit össze vagyok zavarodva...
- Igen, pont erről akarok beszélni - mondta Tom zavartan.
* Ekkor megcsörent a telefonom*
- Öhm most mennem kell mert hívnak , ne haragudj majd máskor bepótoljuk - mondtam , majd rámosolyogtam.
Tom nem szólt semmit csak nézte , ahogy elmegyek.
Hazamentem , lefürödtem , megcsináltam az otthoni esti rutinomat , csak Tomra tudtam gondolni senki másra sem. Nagyon hiányzik , de nem akarok beleszeretni. Amíg el nem nyomott az álom rágondoltam.
Majd azt hallottam , hogy kopognak nekem....
