– Madison tényleg lefeküdt a barátoddal? – kérdezte egy döbbent lány.
– Igen. És én a legjobb barátnőmnek tartottam – válaszolta egy keserű mosollyal Emma.
Hosszú, barna hajával igyekezte eltakarni arcát, mert nem akarta, hogy lássák rajta, mennyire megviselték a történtek. Zöld szemeibe könnyek szöktek, de dühösen letörölte őket. Nem volt hajlandó miatta sírni.
– Rohadék ribanc. Én a helyedben kirúgtam volna a fogsorát – magyarázta hevesen a lány.
– Hát nem mondom, hogy nem érdemelné meg, de nem fognak miatta kicsapni a suliból. Inkább csak figyelmen kívül hagyom – vont vállat Emma, mintha nem is érdekelné, pedig az igazság az volt, hogy nagyon bántották a történtek. Elárulva érezte magát.
– Úgy tudom, nagyon szeretné ezt megbeszélni veled – jegyezte meg egy másik osztálytársa is. Ebédszünet volt éppen, ezért Emma néhány barátjával a teremben beszélgetett. Egy pad tetején ült, a többiek pedig körülötte a székeken foglaltak helyet.
– Nem érdekel, hogy mit akar az a kurva. Számomra halott – jelentette ki ingerülten Emma, kezeit ökölbe szorítva.
– Tényleg hibát követtem el, és megérdemlem, hogy dühös legyen rám, de azért az, hogy kurvának nevez a hátam mögött, az rohadtul fáj – magyarázta el rossz kedve okát Madison az egyik osztálytársának, akivel az udvaron beszélgetett.
Lilára festett hajába belekapott a lágy szellő, világító kék szemeivel a cipője orrát bámulta. Nem akart bemenni a terembe, amíg Emma is ott volt. Iszonyatos bűntudat mardosta, amiért így elárulta a legjobb barátnőjét. Nem akart lefeküdni a barátjával, csak egyszerűen megtörtént, maga sem tudta, hogyan. Házibuliban voltak, túl sokat ittak, és semmire sem emlékezett a történtekből. Másnap arra ébredt, hogy meztelenül feküdt a srác mellett.
– Hülyeséget csináltál, de azért ekkora hisztit levágnia miatta eléggé gáz – fejtette ki véleményét a lány, akinek ő éppen kitárgyalta a sérelmeit.
Madison és Emma legjobb barátnők voltak, de miután Madison egy túlságosan is jól sikerült buli után ágyba keveredett Emma barátjával, ő véget vetett a barátságuknak. És persze a kapcsolatának is. Madison rengetegszer próbált már beszélni vele, de ő nem volt hajlandó szóba állni a lánnyal. Az iskolában hamar feltűnt mindenkinek, hogy már nem igazán lehet együtt látni őket. Előtte elválaszthatatlanok voltak, minden idejüket együtt töltötték.
De nem csak az ő útjaik váltak el. Az aranycsapatnak nevezett baráti társaság sem alkotott már egy csapatot. Alex, Lucas és Eddie szintén legjobb barátok voltak, ám a három fiú egy ideje már feltűnően kerülte egymást.
– Komolyan nem árulta el neked, hogy megcsal a barátnőd? Ekkora seggfejet – hitetlenkedett az egyik srác, akivel Lucas éppen beszélgetett.
– Nem, és a legjobb az egészben, hogy miután szembesítettem a hazugságával, még ő sértődött meg – forgatta kék szemeit Lucas, közben szőke hajába túrt.
– Mi a helyzet a szektátokkal? Csődöt mondott? – kérdezte nevetve ezúttal Eddie-től egy újabb érdeklődő diák.
– Így is fogalmazhatunk – morogta Eddie válaszul.
– Miért, mi történt?
– Részemről azért lett vége, mert Lucas cserbenhagyott engem, mikor szükségem lett volna rá. Csúnyán összevesztem a szüleimmel, de őt jobban lefoglalta, hogy duzzogjon Alex miatt – tudta, hogy Lucas-nak sincs felhőtlen kapcsolata a családjával, ezért akarta ezt vele megbeszélni. Mikor látta, hogy őt ez hidegen hagyja, nagyon feldühítette, hiszen úgy gondolta, neki pontosan tudnia kellene, hogy milyen érzés az állandó veszekedés a szülőkkel.
YOU ARE READING
Ha leszáll az éj
FantasyMadison, Emma, Lucas, Alex és Eddie tizenhét éves kamaszok, akik a Las Vegas-i Elden elit bentlakásos gimnázium diákjai. Szüleik gazdag és befolyásos emberek, így természetesen gyermekeik a legjobb gimnáziumban tanulhattak. Madison és Emma legjobb b...