8. Rész

26 3 0
                                    


Szóval remélem nem ront el nekem semmit Jis....


Mikor beléptünk a kávézóba elkapott a nosztalgia. Mikor már nagyobbak voltunk minden szabadidőnket itt töltöttük. Hangulatos kis hely és a barista akiről Jis beszélt csak egy évvel idősebb mint én így gyorsan megtaláltam vele a közös hangot.


-Sziasztok mit adhatok?- kérdezte fel sem nézve a papírjaiból Yeonjun mikor leültünk az egyik asztalhoz ahol elférünk.


-Szia, Felixnek forró csokit és másik hét tejeskávét már csak a régi szokások megtartása miatt.- mondta Jisung. Mondandója felénél Yeonjun felnézett a papírból mikor meglátott minket.


-Felix? De rég találkoztunk. Jó látni téged is ebben a körben- mondta fellelkesedve- Bocsánat, eltértem a témától. Mindjárt hozom az italokat.- Ezzel el is szaladt a pult mögé.


Jó volt hallgatni hogy mik történtek velük. Mikor kérdeztek felőlem próbálétam hárítani, nem akartam Changbinról beszélgetni. Megértették. Egy bő 10 perc múlva Yeonjun is csatlakozott köreinkhez és a barátjával együtt kiültek 10 perc szünetre mellénk.


-Sziasztok én Beomgyu vagyok, örülök hogy megismerhetlek titeket.-

 

-Mi is örülünk.- mondtam és sorjában bemutattam mindenkit, beleértve magamat is. Elvoltunk együtt aztán mikor Yeonjunék visszamentek dolgozni tovább folytattuk a beszélgetést nélkülük.


Mi Jis-el kitaláltuk hogy el akarunk menni sétálni. A többieknek nem volt kedve jönni, szóval ketten indultunk neki utunknak. A közeli parkba érve leültünk egy számunkra szimpatikus padra és a téma rám és tanáromra terelődött.


-Szóval mizu az új tanárral? - húzogatta a szemöldökét - Láttam ahogy rádkacsintott még a bejáratnál, ráadásul tegnap is láttalak vele.-

 

-Hát kedves, jófej, segít a nehezen menő tantárgyakban is.- mosolyogtam a távolba.- És elátta a sebeimet és leigazolta azt a napomat.-


-Lehet észre se veszed de nagyon szeretetteljesen beszélsz róla.-


-Tudom.- Sóhajtottam és elnéztem a másik irányba amikor megláttam Őt. Ott ült pár paddal arébb mintha tudná hogy itt épp róla beszélgettünk. Kávé volt a kezében, a haja laza kontyba volt és most egy melegítő szett volt rajta a szokásos ing helyett.


-Jis tudom hogy nagyon élvezünk itt lenni, de nem akarunk átsétálni egy másik parkba esetleg?- néztem kérlelőe barátomra.


-Miért? Olyan jó itt üldögélni, süt a nap, az idő sem hideg. Minek menjünk bármerre esetleg látsz valaki ismerőst?- emelte fel a fejét és kezdett szétnézni. Így inkább nézett ki szurikátának a szokásos mókus feje helyett.


-Szép napot Mr. Hwang!- kiáltott hangosan oda Jis és indult meg felé. - Hogy telik a napja?- kezdeményezett beszélgetést barátom míg én pironkodva mentem utána.


-Minden szuper, de úgy látom Felix-el nem teljesen. Valahogy nem ezen a világon van.- nevetett azzal a kedves mosolyával ami engem méginkább ájulás közeli állapotba juttatott.


- Bocsánat tanár úr, minden rendben van velem, csak fáradt vagyok.-


- Persze, te meg a fáradt.- motyogta Jis mire oldalba böktem.


- Mondtál valamit Jisung?- tette fel a kérdést Hyunjin


- Nem, dehogyis.-


- Akkor biztos csak képzelődtem, de én most megyek, hiszen várnak rám. Sziasztok, vigyázzatok magatokra.- köszönésünket meg sem várva rohant egy nála kicsivel alacsonyabb fiúhoz, majd egy kis ölelés után mentek is tovább. Az új ember nem én fagytam le hanem Han is. Mostantól lesz mivel szivatnom őt hihi.



Jó rég írtam ide is bármit 😭

Most hogy lett új gépem és a sulinak is vége ( a táborokon kívül) kicsit több szabadidő lesz újra írni hisz már hiányzott.

Jönnek az új részek lassacskán

Na puszi

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 27 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Alkotások róladWhere stories live. Discover now