Átoki vonzalom

~3~

23:21| fura hangokra ébredtem, azthiszem Itadori szobájából jött. Úgy döntöttem átmegyek és megnézem...

Mikor kimentem a szobából már biztos voltam hogy Itadori szobájából jön ez a fura hang.
A szoba ajtajához értem és megálltam majd kopogtam. Nem jött válasz szóval újra kopogtam. Megint semmi ezért úgy döntöttem hogy be nyitok. Nyitottam ki az ajtót de mikor szemem elé tárult hogy mi volt ez a zaj nagyot nyeltem. A szobába Sukuna volt póló nélkül és épp a nyitott ablakban ül.

Beljebb mentem a szobába ugyanis Sukuna hátra se fordult arra hogy én bejöttem.
- Csak nem megint jöttél meg csókolni?- kérdezte gúnyosan. A hangja nagyon mély volt, és még a hideg is kirázott a hangjától, attól meg főleg hogy hátra se fordult de tudta hogy én vagyok a szobába.

- én csak én csak... fura hangokat hallottam.- mondtam remegő szájjal.
- igen. Talán mert a kibaszott ablak elég nehezen nyílik.- mondta majd kiszállt az ablakból és elkezdett felém sétálni.
- szóval... hogy mertél engem megcsókolni te kurva?!- kérdezte dühösen miközben felém sétált, az ajtóhoz kezdtem sietni hogy ki menjek a szobából de az ajtó becsapódott.
Egyre közelebb ért hozzám Sukuna én meg már szinte a falhoz voltam szorítva. Lábaim nagyon remegtek és már alig bírtam a lábamon állni... nagyon félek.

Mikor Sukuna már elég közel volt hozzám, szinte márcsak 20 centi volt köztünk, észre vettem hogy Sukuna egész jól szórakozik.
Arcán széles vigyor terült el, szemei pirosan izzodtak.

- é- én sajnálom.- nyögtem ki ennyit, hisz semmi mást nem tudtam mondani. A szemébe se mertem nézni szóval a tekintetem az megállt a felső testén. Egy kibaszott átok... de senki se tagadhatja ez az átok tényleg királyhoz méltóan helyes.
- hogy sajnálod? Ohh kiscsillag ezt jóvá kell tenni! Nem pedig sajnálni.- mondta miközben még közelebb jött, pedig ennél már közelebb nem is lehetne.
- h-hagyjál.- mondtam miközben lenéztem. Semmiféle képen nem mertem volna a szemébe nézni.
- hogy mondtad?!- kérdezett vissza miközben még közelebb jött, a testünket egymáshoz préselte. Lehet rossz ember vagyok mert egy átok ilyen hatást vált ki belőlem de az arcom úgy érzem hogy vörös színben pompázik.
Annyira egymáshoz préselődtünk hogy muszáj voltam már a szemébe nézni.

- szóval hogy is mondtad?!- ismételte el magát, de valamiért még a számat is alig tudtam kinyitni. Végül össze szedtem magam.
- HAGYJÁL!- mondtam hangosan és a testét ellöktem a sajátomtól.
Sukunának az arcán meglepettség látszott ami, hamar el is illant és egyenesen dühbe váltott át.

- Te ribanc!!!- förmedt rám, majd a nyakamnál fogva a falnak lökött. - hogy merted? Még mindig neked kell meg adnod a tiszteletet, ezt ne felejtsd el kicsi lány!-mondta majd olyan dolgot csinált amire nem számítottam.
Az arcomat kezdte el simogatni utánna pedig a karomat.
- kár hogy ilyen tiszteletlen vagy pedig egész szép és csinos kicsi lány lennél. Meg aztán amúgy se az esetem vagy szóval kérlek többször ne csókolj meg.- mondta majd elengedte a nyakam és hátrébb lépet egyet. Megkönnyebbültem nagyon mikor már nem volt annyira közel, de még megszólalni mindig nem tudtam.

- most pedig takarodj, és ne zavarj meg mégegyszer.- mondta, majd olyan gyorsan siettem ki a szobából mint még soha.

Mikor a szobámba értem, a levegőt szinte csak kapkodni tudtam. A fürdőbe siettem, majd hideg vízzel megmostam az arcom. Egy nagyon picit jobb lett, de még a légzésem mindig nem állt vissza normálisra.

Be feküdtem az ágyba majd 1-2 óra szenvedéssel és forgolódással sikerült vissza aludnom.

|Másnap|
Most nem magamtól keltem...
- Mau, ébredj!!!- hallottam meg Gojo hangját.
Hirtelen felkeltem majd Gojora néztem.
- mennyi az idő?- kérdeztem.
- már 12:34.- felelte.
- ohh basszus... az este nem aludtam valami jól.- mondtam miközben kimásztam az ágyból.
- 1 óra múlva indulunk a küldetésre addig pedig készülj el. Reggelit pedig hoztam be.- mutatott az éjjeli szekrényem felé ahol ott volt egy tányér amibe 2 tükörtojás volt meg persze kenyér és tej.