***
Másnap van... ma repülök haza mivel tegnap rá jöttem hogy ma van 1 éve hogy Ice-al össze jöttünk.
Már a repülőn ülök és nem sokára szállok le mikor a telefonom el kezdett rezegni. Meg néztem ki az de ki nyomtam, mivel Ice volt. Nem szeretném ha véletlenül is meghallaná hogy repülőn vagyok.
***
A kanyart vettem be a kocsival Ice utcájaba. Egész nap erre a percre vártam. Imádom, hiába néha makacs, és féltékeny. Le parkoltam majd ki szálltam végül le zártam a kocsimat is. Vettem egy mély levegőt majd meg nyomtam a gomobot és ki nyitottam az ajtót. Én úgy tudom hogy a 3.-on lakik a 2. lakásban. Be szálltam a liftbe majd meg nyomtam a 3. emelet gombját és fel vitt, ki szálltam majd vettem mosolyogva még egy nagy levegőt és be kopogtam a 2. lakásba. Mikor ki nyílt az ajtó akkor a szerelmem nyitott ajtót meglepetten.
-- Meglepetés! - mosolyogtam rá majd ő rám zavarodottan.
-- Szia. - köszönt mosolyogva majd én be mentem és felé fordúltam mire ő be csukta az ajtót. -- Meglepetés? - kérdezett rá amire én nem számítottam.
-- Ma vagyunk 1 évesek. - néztem rá fél mosollyal.
-- Nem, nem ma vagyunk 1 évesek.. már rég el múltunk 1 évesek. - ráncolta össze a homlokát. -- Mikor még nem volt az a Lizás ügy vagy micsoda, érted?
-- De aközben szakítottunk.. - halkúltam el.
-- Nemm.. vagyis igen, de én nem komolyan vettem.. én azt hittem hogy csak azért mondod hogy le szálljon rólad a zaklatód. - vett egy mély levegőt majd el nézett majd újra rám.
-- De.. ma van. - ráncoltam össze én is a homlokom.
-- Nem, már elmúlt. - emelte fel a hangját egy kicsit. -- Nekem van az igazam, hidd el. - vette le a hangerejét normálisra.
-- Mi? Akkor ezek szerint azt mondod hogy neked van igazad, pedig amúgy nekem. - tettem a kezem a melkasomra.
-- Hadjuk.. igen igazad van.. - nézett rám majd mosolygott féloladalasan. -- Nem szeretnék veled veszekedni. - mosolygott majd én halványan el mosolyogtam.. El csábít a mosolygásával és a szemével.. oh Ice, miért nem tudsz egyszer is úgy nézni rám hogy ne bolonduljak meg?
A derekam át ölelte majd én a kezem a nyakába raktam majd megcsókoltuk egymást.
-- Hiányoztál. - mosolyogtam rá majd megcsörrent a telefonom és el engedtük egymást. Elő vettem a telefonom majd fel vettem.
-- Szia anya. - szóltam bele majd Ice szobályába mentem majd az ágyra le űltem.
-- Szia kincsem, haza értél Berlinből?
-- Igen anya, éppségben haza értem. - mosolyogtam majd Ice-ra néztem aki csak az ajtóban támaszkodott én pedig meg mutattam hogy tényleg anya hívott.
-- Otthon vagy? - kérdezte kíváncsi hangon.
-- Nem, Egerben vagyok Máténál. - néztem Mátéra.
-- Még mindig eggyütt vagytok?.. mondtam hogy nem ő a megfelelő fiú a számod.. - nem tudta be fejezni mivel én a mondatába szóltam.
-- Ez az én életem, még mindig én döntöm el kivel vagyok és hogy kit szeretek.. nem akarok veled össze veszni, de ha nem fogadod el.. - halkultam el a végére majd Ice oda jött az ajtóból és le űlt mellém.
-- Majd még beszélünk.. - mondta anya a telefonba majd ki nyomta..
Nem hiszem el hogy még mindig nem képes el fogadni hogy Ice-t szeretem.. 1 év után? Apa el fogadta és támogatja a kapcsolatunkat, na de anya.. makacs.
-- Még mindig nem fogadja el a kapcsolatunkat? - kérdezte Ice amira csak bólogattam. -- Egyszer el fog fogadni minket, nem tarthatja meg ezt a makacs énjét hogy engem utál.. nem tudom miért utalhat.
-- Nem utál téged, csak nem szeret.. nem bír téged. - néztem rá majd újra le a padlóra.
-- Semmi baj nem lesz, egyszer el fog fogadni minket. - mosolygott majd még ölelt mire én vissza öleltem.
