-- Nincs.. - halkultam el hírtelen. -- Azt mondta az orvos hogy fokozatosan próbáljak többet enni napról napra és akkor hívjam vissza mikor már úgy érzem hogy meggyógyultam. - vettem egy mély levegőt majd halványan mosolyogtam.
-- Ha bármi van rám számíthatsz. - mosolygott rám. -- Ma már ettél? - kérdezte.
-- Nem, még nem. De nem is vagyok éhes.
-- De majd azért később egyél valamit. Mesélj, hogy vagytok Ice-al? - váltott témát.
-- Igazából jól, mostanában többet vitázunk. És neked van barátnőd? - kérdeztem meg amire mindig is kíváncsi voltam. Na jó talán nem mindig is, de kíváncsi vagyok rá.
-- Nincs, már lassan 3 éve. De amúgy tökre jó szerintem, mármint.. mostanában megtetszett 1 lány. Na jó, nem mostanában, kb 1 éve.
-- Tényleg? Ki az? Miért nem mondod el neki?
-- Azért mivel van barátja. - mosolygott halványan.
-- Ki az? - kérdeztem összeráncolt homlokkal.
-- Szia baba - hallottam meg Ice hangját a bejárati ajtó felöl ezért oda kaptam a tekintetem.
-- Szia. - mosolyogtam majd fel áltam és megcsókoltuk egymást.
-- Csá öcsi sajt. - köszönt Balázs.
-- Csao, hát te? - nézett Balázsra majd rám.
-- Amúgy tényleg, miért is jöttél? - nevettem.
-- Azért jöttem hogy azt a merch pólót megbeszéljük, meg még videó klipp milyen legyen stb.
-- Miről beszélgettetek? - kérdezte Ice miközben le űlt a kanapéra.
-- Hát mikor ő be jött az ajtómon akkor én pont telefonáltam a házi orvosommal. - néztem Balázsra, majd vissza Ice-ra. -- Anorexiás vagyok. - sóhajtottam.
-- Ma tudtad meg? - kérdezte összeráncolt homlokkal.
-- Igen.
-- Mikor akartad elmondani? - kérdezte azt a kérdést ami nagyon jó kérdés, mivel nem tudom.
-- Nem tudom. - nyeltem eggyet.
-- Persze Balázsnak elmondtad. - nézett Balázsra hírtelen, aki csak ártatlanul ott űlt.
-- Mivel akkor jött be az ajtómon mikor megtudtam. - válaszoltam rá egyből.
-- Fel hívhattál volna. - El sem hiszem hogy ilyen féltékeny..
-- El sem hiszem hogy ilyen féltékeny vagy.
-- Nem vagyok féltékeny. - ráncolta össze a homlokát. -- Tudod mit, elég volt. Ahányszor eggyütt vagyunk veszekszünk.
-- Igen, mivel nagyon féltékeny vagy állandóan, és nem ismered be hogy féltékeny vagy. - vágtam a szavába. Ő csak idegesen fel állt majd el ment és az ajtót is becsapta.
-- Azta, nagyon féltékeny. - kerekedett ki Balázs szeme.
-- Ezt csinálja állandóan. - forgattam meg a szemem.
-- Azt hiszem jobb ha megyek, majd megbeszéljük később a merch pólót meg a videóklippet.
-- Oké. - mondtam majd mind a ketten fel álltunk és az ajtóhoz sétáltunk. Balázs fel vette a cipőjét majd rám mosolygott. -- Szia. - köszöntem el tőle.
-- Szia. - köszönt el tőlem majd ki ment az ajtón és be csukta.
Nem hiszem el hogy ilyen féltékeny, nem tudom hogy mi baja van mostanában de ebben a pár hónapban nagyon fura. Vissza mentem a nappaliba majd le űltem a kanapéra és elő vettem a telefonomat mert pittyogott ma már vagy 50x. Üzenetet kaptam instagrammon Ginától...
Üzenet
Szia, tudom hogy nagyon rég beszéltünk és tudom hogy ez az üzenet hírtelen jött/jön de ezt tudnod kell.
Ma reggel küldték nekem is hogy küldjem el neked mivel én ismerlek téged, Ice-ról és egy Bogi nevű lányról van szó.
( egy insta storyt kűldött Gina amiben ez volt írva: Sziasztok a mai naptól kezdve össze jöttünk Icehavokkal. Már hónapokkal ezelőtt kezdődött köztünk ez az egész, és most végletesen eggyütt vagyunk. @icehavok )
Szia, esetleg tudunk találkozni? Nagyon köszönöm hogy elkűldted nekem ezt a storyt.
Igen tudunk találkozni, Most jelenleg Szolnokon vagyok de el tudok menni hozzád Pestre.
Honnan tudod hogy Pesten lakom?
Egyik streamedben mondtad.
( le írta a címét )
Oké, akkor megyek. Majd csengetek. Szia
Szia
Üzenet vége
Mikor Gina át kűldte a lány storyát megnéztem a profilját és láttam hogy Ice követi. Megcsal? Most felhívhatnám de a sírógörcs kerűlget és nem akarok sírni, de muszáj beszélnem vele.
A névjegyzékekbe bele mentem majd Ice-ot hívtam de kinyomott...
Szóval szerintem igaz ez az egész. Nem tudtam vissza tartani a sírás így sírni kezdtem. A szobámba mentem egy papír zsepkendőért mivel ott láttam legutoljára. Mikor el akartam venni a zsepit véletlenűl le rántottam a porcelán vázát és el vágta a kezem. Állandóan ilyen szerencsétlen vagyok... miért?
Még jobban el kezdtem sírni és fel se tudtam állni annyira fájt.
-- Mi történt? - futott oda hozzám Balázs. Mit keres itt?
-- H.. hozz kötszert kérlek. - néztem még mindig a tenyerem amiben üveg volt és még mindig sírtam. -- A második fiókban van. - néztem a szobámban lévő szürke szekrényre. Ő gyorsan fel állt és ki nyitotta a második szekrényt és ki vette belőle az első segély dobozt amiben kötszerek voltak és gyógyszerek. Le térdelt mellém majd ki nyitotta és ki vette belőle a csipeszt.
-- Ez egy kicsit fájni fog - mondta majd ki húzta belőle a szilánkot. A dobozból ki vette az optiszemiket majd le fújta a kezem és körbe tekerte fáslival. Már nem annyira sírtam de fájt. Fájt a tudat hogy lehet Ice megcsal és fájt a tenyerem is. A bál tenyerem sérült. -- Gyere űlj le. - segített fel és le űltetett az ágyra. -- Mi történt? - űlt le mellém, és a könnyeimet le törölte az arcomról.
-- Gina kűldött egy lányt aki ki írta hogy a mai naptól fogva eggyütt van Ice-al és meg néztem a lány prolfilját és Ice követi. Én fel hívtam Ice-ot de ő nem vette fel és én el sírtam magam, majd zsepkendőért jöttem be és véletlenűl le rántottam a porcelán vázát és el vágta a bal tenyerem és innentől jöttél be a képbe. És te hogy hogy itt vagy? - kérdeztem remegő hangon.
-- Itt hagytam a telefonomat, és volt egy olyan érzésem hogy nem kellett volna téged egyedül itthagynom.
-- Ne hibáztasd magad, te nem csináltál semmit. - mosolyogtam rá.
-- Akkor te se hibáztasd magad. - mosolygott rám halványan.
