2. Fejezet: A terv... na és... datolyaszilva?!

33 2 0
                                    

***

Daidu, Jüan fővárosa (1 nappal ezelőtt)

Visszanézve egy picit az időben, Jüanba megyünk vissza, mivel valamiről lemaradtunk, egy tervről, ami a koronaherceg elleni merényletről szól. 

Na de ki és miért akar végezni Togonnal? Nem más, mint El-Temür régens (Régens: olyan, mint nálunk a kormányzó, de a régens még akkor is irányít valamilyen módon, ha a császárnak nincs semmi baja, tehát másodrangú uralkodó, főfelelőse a hivatali ügyeknek), aki jelenleg igen nagy hatalmat tudhat magáénak, már lassacskán uralkodónak mondhatnánk őt. De hogy honnan van jelenleg ez a nagy hatalma? A száműzött koronaherceg öccse a mostani császár, aki még csupán egy gyermek és jelenleg nagyon beteg, így tehát a régens uralkodik helyette. Na de mi az oka annak, hogy a koronaherceget mindenképp holtan akarja látni? Mivel ha a gyermekcsászár meghal, a koronaherceg kerülne a trónra, amit a régens nagyon nem akar, mert hát eléggé hataloméhes egy vénember! Ezért egy nap magához hívatta fiait, Tangviszit és Talahait. 

-A száműzött Togon kíséretével hamarosan megérkezik Indzsuba (Indzsu: Goryeó fővárosa). - mondta az idősebbik, Tangviszi.

-Úgy tudom, van itt egy hegy. - mondta a régens.

-Igen, Indzsu és Kegjong közt, a Mijobang-hegy. - mondta az ifjabb fiú, Talahai.

-A Mijobang-hegy, akkor azon a helyen lesz Togon temetése. - mondta El-Temür.

-Három nap, vagyis legalább két nap kell, hogy odaérjünk. - jelentette ki Talahai.

-Ha a száműzött herceg Goryeói földön hal meg, az pompás ürügy kiirtásukra. - a régens ezen mondata után a két fiú hirtelen megrezzent.

-Legalább egy csapásra végezhetünk Togonnal és Goryeóval! Azt mondom páratlanul eszes kis      terv ez!  - helyeselt az idősebb fiú.

-Ismered ezt a csürhét, harminc hosszú éve próbáljuk elérni, hogy behódoljanak nekünk, örök fenyegetést fognak jelenteni, amíg le nem számolunk a nyomorultakkal. - mondta a régens.

-Igazad van, mint mindig Atyám! - helyeselt Talahai.

-Az a mihaszna Togon eddig csak bosszantott, végre jót tehet máshogy nem, halálával. - El-Temür ezen szavaira egy halk kuncogással tett pontot, elégedetten mosolygott fiaival együtt.

***

A tábor(jelenleg)

Visszatérve a most történő dolgokra, a tábor már elkészült, minden ember letelepedett, köztük a goryeói katonák is. De hogy ezt a merényletet ki, vagy kik hajtják végre? Hamarosan kiderül.

Főszereplőnk és Bayan éppen a saját sátrukban tartózkodtak és megbeszéltek valamit. Tal-Tal egy térképet tett az asztalra és egy pontjára mutatott.

-Itt áll a Mijobang-hegy, ha korán indulunk, sötétedés előtt odaérünk.

-Az útonállók? - kérdezte Bayan.

-Már mindenki a helyén. - mondta Tal-Tal.

Ebből most már gondolom kiderül, hogy a régens kettőjüket bízta meg a koronaherceg megölésével. Ezek szerint a rosszak oldalán vannak? Higgyétek el, hogy ez csak a látszat, jelenleg kénytelenek El-Temürt szolgálni, ez a későbbiekben változni fog, ne aggódjatok!

-Én mondom, nem tetszik ez nekem! - aggódott Bayan.

-Nem szegülhetünk szembe Temürünk akaratával. - Tal-Tal ezzel óvatosságra próbálta biztatni nagybátyját.

-Én mondom visszasírom Jeszün-Temür kán (Togon egykori atyja, az előző császár, másnevén Kutait-Kosila kán) uralkodását. Ez képes végezni a saját vérével!

-Itt-vagy ott, a régens folyamatosan figyelteti Togont. Ha a herceg halálát kívánja, úgysem maradhat életben!

-Bayan hadvezér, odabent van? - kérdezte Jang mester.

Tal-Tal összehajtotta a térképet, felállt az asztaltól és oldalra állt, ahogy ezt egy tőle idősebb ember előtt illik.

-Mit óhajtasz Jang uram? - kérdezte Bayan.

-Hadvezér, sajnos reggel sem indulhatunk tovább! - jelentette ki.

-Megtudhatnám, miért nem? - Bayan hirtelen ideges lett, unokaöccse szintúgy meglepett arcot vágott.

-Szegény Őméltósága gyengélkedik!

-Idehallgass te... - kezdett neki Bayan kiabálni...

-Türelem! - vágott közbe Tal-Tal - megnézem én magam Őméltóságát!

A herceg sátrába érve, Tal-tal a herceg szívverését nézte, aki kényesen nyöszörgött.

-Ily' megerőltető lenne az utazás? - vélekedett Tal-Tal, eközben mindenki, aki bent volt, tehát Bayan, Jang és a herceg eunuchja (eunuch: uralkodószemélyt, vagy nemes kilétű embert szolgáló, általában Goryeóból elhurcolt férfiszolga, akit kasztrálnak), Kwebo Togonra bámult.

-Úgy érzem, hogy jártányi erőm sem maradt - nyögte ki a herceg -persze, a lóra sem tudnék felülni!

Ezután Tal-Tal Bayanra nézett és bólintott, ami bizonyára annyit jelentett, hogy a herceg tényleg gyengélkedik.

-Folyton panaszkodik! - morogta Bayan.

-Bayan hadvezér! - szólt a koronaherceg - szívességet kérnék tőled!

-Tőlem?- vonta kérdőre a hadvezér - Hallgatlak uram!

-Az éjjel álmot láttam, atyám keresett fel benne...

-A-a nagy-nagykán? - dadogta meglepetten Bayan.

-...Azt tanácsolta, ha bajba kerülnék, mindig hozzád forduljak.

Bayan eléggé érdekes arcot vágott ezen szavakra, vele együtt mindenki furcsállóan nézett a koronahercegre.

-Meghallgatnál? Elmondhatom nektek, miért fáj a szívem? - nyafogta Togon.

-Tessék, hallgatunk Hercegem! - válaszolt Tal-Tal.

-Erősen megkívántam a szárított datolyaszilvát! - nyögte ki nagy nehezen a herceg. Bayan arca elsavanyodott, míg a többiek kérdőn tekintettek Togonra.

-Hogy?! - Bayan kezdte elveszíteni a türelmét - A-a datolyaszilvát?!

Tal-Tal, Kwebo és Czang nagyúr nem győztek hol egymásra, hol Bayanra, hol a hercegre nézni.

-A Goryeóit! Annak idején kóstoltam már, és azóta sem tudom elfelejteni! Kérlek, indulj hát és hozz nekem egy keveset! Kérlek!

Bayan már az idegösszeomlás szélén egyensúlyozott.

-Felség! - Bayan már nem tudta mit csináljon, Tal-Tal óvatosságra intőn nézett nagybátyjára.

-Jól tudod, hogy nem mulatságból táboroztunk le itt! - folytatta a dühöngést.

-Kérlek, segíts rajtam! Ha bekapok pár szemet, bizonyosra veszem, hogy attól erőre kapok! -mondta türelmetlenül a herceg.

-Máris szerzek datolyaszilvát! - mondta nyugodtan Jang nagyúr.

-Megtennéd barátom? - kérdezte vidáman Togon - Köszönöm Jang! Finom, szárított datolya legyen, és roppant zamatos ám! Óho, datolyaszilva! - ábrándozott vidáman.

Mindeközben tábornokunk és hadvezérünk kivonult a herceg sátrából.

-A szívverése valóban lassú és gyenge - állapította meg Tal-Tal - én azt mondom, nem csupán színlel!

-És nem kíván mást, csak szárított datolyaszilvát! - tette hozzá Bayan.

-Uram, beláthatod, hogy holnap estig nem érünk el a Mijobang-hoz! - magyarázta a tábornok.

-Küldj nekik üzenetet, írd meg, hogy késünk! - parancsolta Bayan.

-Igenis uram!

-Datolyaszilva...hogy pont azt kívánta meg!

A Régens: Jüan fénykora (!ÍRÁS ALATT!)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora