6. Fejezet: A merénylet...

16 2 0
                                    

Jang mester a táboron kívül volt már, két felnyergelt lóval. 

-Vajon miért késlekedik? - kérdezte saját magától - Igyekeznünk kell felséges hercegem! Kérlek!

***

Togon herceg sátra

Kwebó még mindig a herceg ágyában volt, és onnan leskelődött. Egyszer csak meglátta, hogy Bayan és Tal-Tal belépnek a sátorba, gyorsan visszafeküdt, bebújt a takaróba és elfordult, hogy ne lássák rendesen.

-Felség, jobban érzed már magad? - Kérdezte Bayan, Kwebó érthetetlenül dadogott. - Az éjszakát már biztosan itt kell töltenünk, uram. Reggelre megkapjuk az engedélyt a királyságba való belépésre. - Folytatta Bayan, az eunuch még mindig érthetetlenül nyögött valamit.

-Felséges uram! Biztosan jól érzed magad? - Kérdezte Tal-Tal. Kwebó ijedten intett, hogy minden rendben és hogy távozhatnak. Bayan és Tal-Tal kiment a sátorból.

Mindeközben két idegen mászott be a kerítésen, és belülről álltak készen a táborkapu kinyitására. A goryeói katonák éppen sétálgattak.

-A jüani katonák elszeleltek? Csupán mi maradtunk itt? - Kérdezte Ki Cha-o parancsnok. 

Valóban, a jüani katonák tényleg nyomtalanul eltűntek.

-Már rég meg kellett volna érkeznie a váltásnak, de még nem mutatkoztak! - Válaszolt az egyik tiszt Jom-Bjongszu.

-Parancsnok úr! Ha belegondolok, még egy katonát sem láttam. - Mondta Szüng-Nyang.

-Különös, vajon miben sántikálhatnak? - Kérdezte egy másik tiszt, Park Bul-hwa.

Egyszer csak, mint egy tűzijáték, egy csomó tüzes nyíl szállt át a kapun, be a táborba, eltalálva néhány katonát.

-Megtámadtak! - Kiáltotta Ki parancsnok és azonnal kardot rántott, a többi katona is előrántotta fegyverét.

A nyilak folyamatosan szálltak, eltalálva még több katonát, a nyilak többsége már a sátrakhoz is elért, felgyújtva azokat. Fájdalmas ordítás és halálhörgés töltötte meg a tábort. Egyszer csak a két idegen kinyitotta a kaput és a sok lovas és gyalog útonálló támadásra készen rohant be a táborba. 

-TÁMADÁS! - Kiáltotta Ki parancsnok. Ezennel kezdetét vette egy véres mészárlás a táborban.

Sorra hullott katona és útonálló egyszerre, kardok csörgése és harcias ordítások moraja lepte el az egész tábort. A nagy harc közepette a goryeói katonák igyekeztek a lóháton lévő embereket hatástalanítani, halálos vágást mérve a lovakra, majd az útonállókra. A tűz egyre jobban terjedt a táborban. Nyang erős csapásokat mért az őt támadó emberekre. Ez az esemény egyenlő volt a terroral és vérfürdővel. Ki parancsnok Nyanghoz sietett.

-Mi feltartjuk őket, te meg vidd biztonságos helyre a herceget! - Mondta a legénynek - Mire vársz?! Indulj!

-Igenis uram!

Nyang tudja, hogy melyik a herceg sátra, na de azt nem hogy ki a herceg, vagy hogy hogy néz ki, annak ellenére, hogy már összefutott vele nem tudta, sőt nem is hitte el, hogy ő az és úgy kezelte őt, mint egy katonát.

A Régens: Jüan fénykora (!ÍRÁS ALATT!)Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin