Széttépett érzelmek (Babylon ff.)

Nyolcadik fejezet

Hat órakor csörögni kezdett egy ébresztő óra. Leander átnyúlt felettem és lenyomta. Pislogtam egy darabig, aztán tudatosult bennem, hol és kivel vagyok. Elfordítottam a fejem és elkönyveltem, hogy a mellettem fekvő férfi igen közel van hozzám. Ijedtemben felültem, Leander lassan követett.
– Jó reggelt – motyogtam, inkább egy polccal szemezve, mint hogy Leanderre kelljen néznem. Zavarban voltam.
– Jó reggelt – szólalt meg ő is álmosan. – Mielőtt pánikolni kezdenél, megnyugtatlak, hogy nem történt semmi. A popsivillantást leszámítva.
– Tudom, hogy nem történt semmi, nem voltam részeg.
– Akkor miért vágsz ilyen megilletődött fejet?
– Fogalmam sincs. Furcsa ez a helyzet. Tulajdonképpen csak ismerjük egymást, barátoknak is alig lehet még minket nevezni. Ehhez képest tegnap láttál egy szál törölközőben, előtted fürödtem és láttad a fenekemet. Teljes képernyős kiadásban. Meg még egy ágyban is aludtunk.
– Egy. Az, hogy előttem fürödtél, túlzás. Feküdtél a kádban. Kettő. Megáztál és én felajánlottam a segítségemet, ami azzal járt, hogy levetted a vizes ruhát. Három. Te nem engedted, hogy a kanapén aludjak, sőt te hoztad fel, hogy mindketten az ágyban aludjunk.
– Jó, az utóbbi tényleg teljes mértékben az én művem, de akkor is zavarban vagyok.
– Te ilyen kis szemérmes vagy – mosolygott rám. – Ez aranyos. Manapság minden lány bevállal mindent. Öltözzünk! A ruhád a fürdőben lóg. Remélhetőleg mostanra már megszáradt – felkelt, kikapott pár ruhát a szekrényből és elindult kifelé. – Ha felöltöztem csinálok reggelit.

Amíg távol volt körbejártam az amúgy már ismert szobát. A zongora mellett Bach kotta, az egyik polcon lejátszó, a másikon kazetták és CD-k tömkelege állt. Végigfuttattam a szemem a papírokon. Az EP07 néhány dalának vázlatai hevertek szanaszét. Felismertem Az életből is egy versszakot. A kupac tetején egy tankönyv heverészett; Zeneipari menedzsment. Érdekes…
– Készen vagyok, mehetsz te is – dugta be a fejét Leander.
– Oké.

***

– Hogyan lehet a zenét, mint művészeti ágat és a menedzsmentet, mint tudományterületet – amik azért elég távol állnak egymástól – egy kalap alatt tanulni?
– Valójában különösen érdekes kézzel fogható tényeket találni egy elvont dologban. Ha magáról a zenéről beszélünk, akkor az egy elvont művészeti érték. Azonban, ha hozzátesszük az ipart is, akkor egy komplex, etikával, pénzügyekkel és irányítással rendelkező közeget kapunk, ami a művészek szellemi termékeivel foglalkozik. Összehozza a racionalitást és a kereteket az elvontsággal és a szabadelvűséggel.

***

Ilyen, és ehhez hasonló beszélgetéseket folytattunk le a rántotta és a pirítós felett. Leander eszmefuttatásai bizsergették az agysejtjeimet, élvezettel hallgattam.
– Elkísérlek a kolihoz – támaszkodott fel a velem szemben ülő férfi. 
– Azért, hogy tegyél egy kerülőt? Neked az nem is esik útba. 
– Nem baj. Addig is veled lehetek. – Ahogy ezt kimondta a torkomat szorongatni kezdte egy csomó. Nem kaptam levegőt. Azt, hogy ezt öröm vagy ijedtség okozta, nem tudom. 
– Örömmel tölt el, hogy szívesen töltöd velem az idődet. 
– Ó, enyém a megtiszteltetés, hogy kísérhetlek.
– Leander! 
– Igen? – vigyorgott rám. 
– Ne hozz zavarba! – irultam-pirultam. Már attól féltem, hogy az arcszínem egy homáréval vetekszik.

***

A kollégiumi szobánkba visszaérve Ella izgatottan fogadott.
– Olyan vagy, mint akit megcsapott a kettőhúsz. Mi történt?
– Valaki készített egy üzenőfalat a folyosóra. Gyere, megmutatom – karon ragadott és vonszolt magával. – Nézd!

Az eddig üres falfelületen most egy kisebb parafa tábla lógott, rajta apró cetlikkel. Mindegyiken valamilyen írás virított.

“Felesleges növény elvihető a 207-esből.”

Hirdette az egyik. 

“Gyógytornász anatómia jegyzetet tud valaki adni? Meghálálom!
Klaudia, 301-es”

Így a másik. 

“Elveszett egy kék nyelű serpenyő a 78-asból. Aki látta értesítsen! Köszi.”

A harmadik cetli szerint köröznek egy edényt.

– Érdekes és hasznos ötlet.
– Van egy ötletem! – kiáltott fel Ella. Ezzel elviharzott. Visszaérve fogott egy szabad rajzszöget és felrakott mégegy cetlit.

“S-es méretű, fehér, csillogós mini ruha 2000 Ft-ért eladó.
Ella, 120-as szoba”

– Hátha így könnyebben el tudom passzolni – vonta meg a vállát. – Tegnap este nem jöttél vissza. Hol voltál? Vagy az éjszakai vonattal jöttél? Bár, nem úgy nézel ki, mint aki a vonaton aludt.
– Tegnap jöttem a  délutáni vonattal. Elkezdett zuhogni az eső, Leander pedig rámtalált a buszpályaudvaron. Felajánlotta, hogy náluk megszáradhatok, aztán mivel az eső nem akart elállni, ott éjszakáztam – daráltam le gyorsan az egész történetet, mielőtt még meggondolhattam volna magam.

Ella egy szó nélkül sarkon fordult és elindult a szobánk felé. Utána iramodtam. A sebességéből és a mozdulataiból ítélve kegyetlenül dühös volt.

– Mit csináltál az éjszakázáson kívül?! Lefeküdtél vele? 
– Dehogyis! 
– Akkor? – vonta fel gúnyosan a szemöldökét. 
– Adott törölközőt, fürödtem, közben kaptam teát. 
– Fürdés közben?
– Igen.
– Bement, miközben te meztelen voltál?
– Igen, de nem látszott semmi. Takart a hab – magyarázkodtam. 
– Mesélj, mi volt még?
Nagy levegőt vettem, mielőtt belekezdtem volna. Ella a dühösebbnél is dühösebb. Rá nem jellemző módon forrnak az indulatai. – Verseket olvasott és beszélgettünk. 
– A fürdőszobában? 
– Igen. Aztán, mivel nem engedte, hogy a kanapén aludjak, én pedig nem engedtem, hogy ő aludjon ott, így mindketten Leander ágyában aludtunk.

Ella hatalmas szemekkel pislogott rám. Döbbenete a tető fokára hágott. Nem szólt semmit, csak bámult, mint aki azt hiszi, képzelődik.

– Te vagy a legjobb barátnőm. Te tudod a legjobban, mennyire rajongok Leanderért, mégis hátba szúrtál!
– Kedves volt velem. Mégis mit kellett volna tennem? Visszautasítani a segítségét? 
– Igen, például azt. 
– Aztán mivel magyaráztam volna meg? Talán be kellett volna vallanom neki, hogy a barátnőm isteníti őt és ezért én nem mehetek közel hozzá?
– A barátok hoznak egymásért áldozatokat!
– Szóval azt mondod, dobjak sutba egy barátságot azért, mert te azt hiszed szerelmes vagy belé? Az istenit, hiszen Csabival randizol! Akkor meg miért Leanderre vágysz? Vagy akkor környékezd meg, de ne csapd be magad. Vagy Csabi vagy Leander. Nem sajátíthatsz ki valakit, akihez nem fűz semmilyen kapcsolat! 

Ella még egyszer rám nézett az izzó szemeivel, majd kiviharzott a szobából. Csípte a szemeimet a könny. Éreztem, hogy forr a fejem és a sírás környékez. Leültem az ágyamra, tenyerembe hajtottam homlokom és kiadtam magamból a stresszt.