NYOLC ÉV ||T.Danny FF.(+18)|| Befejezett

XIX. Fejezet - Mit akarsz cserébe?

-Sziasztok! - Intettem egyet a kamerába. - Úgy érzem itt az idő, hogy beszéljek egy kicsit a mostanában történő dolgokról! - Sóhajtottam. - Nos, mint tudjátok sokan történt egy pár dolog, kezdjük ott, hogy engem ért egy elég komoly támadás Balatonon..  - Mondtam halkabban. - Kórházba kerültem és nyolc napon túl gyógyuló sebeim vannak, azóta Danit feljelentették kis korú megrontása miatt.. - Nevettem halkan. - De elengedték mivel 14 múltam ezért én szabadon döntök erről de ez most lényegtelen, igazából a tegnapi dologról szerettem volna beszélni. - Sóhajtottam nagyot. - Kiderült, hogy egy fiú ismerősöm állt az egész mögött.. - Nyeltem nagyot. - Marci, aki ezt tegnap bevallotta, rám akart támadni és mindenféle kurvának elhordott.. - Könnyeim gyűltek. - Dani csak ezért ment neki mert engem védett.. - Töröltem le könnyeim. - Ezt azért is mondtam el nektek mert nem hallgattak ki szóval hivatalosan úgy van Dani beállítva, hogy rátámadt Marcira de ez nem így volt... - Sóhajtottam. - Ennyi, sziasztok!

Mondtam és le is állítottam a felvételt, felraktam instára és TikTokra is sóhajtva. Feltettem töltőre a telefonomat és elmentem lezuhanyozni, miután végeztem felvettem egy bugyit és Dani pólóját. Lekezeltem a sebet a fejemen egy tükör segítségével. Visszamentem a nappaliba és bekapcsoltam a Netflixen egy bűnügyi sorozatot, magamra húztam a pokrócot és megfogtam a telefonomat. Daniról néztem képeket. Nagyon hiányzik, bent tartják ma éjszakára fogdában. Az ajtó irányába néztem ahogy kulcszörgést hallottam, felkönyököltem a kanapén és kíváncsian néztem az ajtó felé. Dani lépett be rajta.

-Dani! - Ültem fel.

-Szia, bébi! - Mosolygott rám halványan, lerúgtam magamról a pokrócot és oda mentem hozzá. Magához ölelt szorosan.

-Hogyhogy kiengedtek? - Simogattam a tarkóját. - De jó, hogy itthon vagy! - Néztem a szemébe.

-Kevin lerakta az óvadékot. - Sóhajtott. - Fáradt vagyok.. - Puszilta meg a homlokomat. - Van valami hír arról a patkányról?

-Nem tudom.. - Sóhajtva fogtam meg a kezét, a kanapéhoz mentünk és lefeküdtünk. Dani mellém bújt. Lehunytam szemeim és őt ölelve elnyomott az álom, fáztam szóval jobban hozzá bújtam.

***

Kinyitottam szemeim és Dani nem volt mellettem, megdörzsöltem a szemeim és fel ültem. A Netflix még mindig ment. Kikapcsoltam a tévét és magam mellé néztem újra, nem tűnt úgy, hogy Dani velem aludt volna. Fel álltam a kanapéról és a fürdőszobába benyitottam majd a konyhába mentem, felsiettem az emeletre és ki néztem a fenti teraszról. Dani kocsija a felhajtón állt. Lesiettem a nappaliba ahogy hallottam, hogy csörög a telefonom.

-Igen? - Vettem fel.

-Szia, bébi. - Szólt bele Dani.

-Dani, hol vagy? - Kérdeztem halkan.

-Hát, itt a fogdában még mindig.. - Nevetett halkan. Fáradt volt a hangja.

-De.. - Mondtam összezavarodottan. Akkor csak álom volt.

-Jól vagy? - Kérdezte. - Kemény 3 perc telefonálást engednek. - Nevetett halkan.

-Te jól vagy? - Sóhajtottam.

-Én kérdeztem hamarabb. - Mondta.

-Tudsz már valamit? - Kérdeztem.

-Nem mondanak semmit.. - Sóhajtott.

-Bemegyek hozzád. - Mondtam.

-Nem tudsz bejönni, fogdában vagyok ahol nincs látogatás.. - Mondta halkan.

-Valahogy kihozlak onnan.. - Mondtam könnyes szemekkel.

-Lejárt az idő. - Hallottam a háttérben.

-Szeretlek! - Mondta.

-Én is téged!

Hunytam le szemeim ahogy megszakadt a vonal, kifújtam magam sóhajtva és visszasiettem a hálóba. Felöltöztem kapkodva. Majdnem leestem a lépcsőn ahogy lesiettem de megkapaszkodtam a korlátban, megnéztem a telefonon az útvonalat a börtönbe és el is indultam miután bezártam a házat. Egész hamar oda értem de tanácstalanul álltam az épület előtt, fogalmam sincs mit mondjak, ha bemegyek. Megköszörültem a torkomat és éppen bementem volna amikor láttam kijönni Enikőt, egy fa mögé húzódtam. Az egyik rendőrrel nevetgélt és még belé is karolt, most már kezd összeállni a kép. Elővettem a telefonomat és elkezdtem őket videózni. Enikő flörtölt vele, azt nem hallottam miről beszélnek de úgy mosolygott rá mint egy kis lány. Elköszöntek egymástól és Enikő ment a kocsija felé, a rendőr meg visszament a börtönbe. Eltettem a telefonomat és mikor a nővérem elhajtott bementem az épületbe.

-Jó napot, miben segíthetek? - Kérdezte az előző fickó segítőkészen.

-Jó napot. - Mondtam. - Telegdy Dániel ügyében érdeklődnék. - Mosolyogtam halványan.

-Arról sajnos nem beszélhetek. - Mondta. - Sajnálom.

-Oh.. - Sóhajtottam. - Akkor miről beszélt előbb a nővéremmel olyan bájosan? - Néztem rá. Megfagyott a csávó.

-Nem tudom miről beszélsz.. - Nevetett halkan.

-Ja, már tegeződünk is. - Nevettem. - Oké, akkor mondom mi van.. - Mosolyogtam. - Az elméletem az, hogy a nővérem itt mindenkit megvásárolt valahogy és ezért tartják itt Danit.. - Vontam vállat mosolyogva. - Talán de igazából kiraktam egy videót az előző afférról Dani négyszázezer követőjének és megkérdeztem a véleményüket.. - Vettem elő a telefonomat. Kicsit hazudtam. - Kíváncsi vagy? Mert én baromira. - Mosolyogtam.

-Öhm, mi? - Nézett rám. - Szedd le azt a videót.. - Jött ki a pult mögül.

-Nana! - Hátráltam meg. - Ez indulatos viselkedés, nem rendőrhöz méltó.. - Mondtam.

-Francba.. Mit akarsz cserébe? - Kérdezte. Ez könnyen ment.

-Elmondani a vallomásomat az egészről és Danit. - Néztem rá. - Nem is értem engem mi a francért nem hallgatott ki senki..

-Na jó de akkor szedd le! - Mondta.

-Jó. - Mondtam és úgy csináltam mintha pötyögnék nagyon. - Na akkor valaki hallgasson ki, közben Danit engedjék el. - Néztem rá.

-Picsába.. - Mondta. - Jó, legyen.. - Ment vissza a pult mögé és a telefont felvéve elkezdett telefonálgatni. Leültem elégedetten az egyik fotelba.

Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro

Facebook: Demona Wattpadíró White