IV. Fejezet - Történjen bármi..

818 63 7
                                    

-Kimostuk a gyomrát és infúziót kap, reggel meglátjuk mit tehetünk érte, most csak ennyit tehettünk. - Mondta a doki.

-Rendben. - Sóhajtottam.

-Akkor tudja rendezni a számlát is, most nem kell fizetnie csak.m, ha bent akar maradni vele. - Mondta. Egy magánklinikára hoztam őt.

-Jól van, azt a recepción tudom rendezni? - Kérdeztem.

-Igen. - Mondta majd ott hagyott, a recepcióhoz mentem. - Szeretnék bent maradni a barátnőmmel. - Néztem a nőre aki ámulva nézett.

-Újra együtt vagytok? - Pötyögött a gépen.

-Valami olyasmi.. - Vontam vállat. - Mennyi az éjszaka?

-Huszonháromezer. - Mondta. - Kártya vagy készpénz?

-Kártya. - Vettem elő a kártyámat és érintettem.

-Meg is van. - Mondta. - A tizenkettes szobában van a barátnőd. - Mosolygott rám.

-Kösz.

Mondtam majd befordultam a folyosón, megkerestem a szobát és bementem. Sóhajtva végig mértem Tifet. Csak feküdt az ágyon, az egyik keze a hasán volt míg a másik mellette. A ruhája felvolt kissé gyűrődve, oda mentem hozzá és megigazítottam majd betakartam őt figyelve az infúzióra. Oda húztam a széket és leültem rá, csak néztem a lányt az ágyon aki miattam van itt most.

-Ahj, Tif.. - Sóhajtottam nagyot. - Bébi, én újra akartam veled kezdeni. - Simogattam a combját. - Olyan kis hülye vagy, hogy ezt csináltad.. - Néztem az arcát sóhajtva. Elvolt folyva a sminke. - Életem.. - Sóhajtottam majd fel álltam és a csaphoz mentem, letépkedtem pár papírtörlőt és bevizeztem. Oda mentem hozzá és óvatosan megtörölgettem az arcát.

***

-Dani! - Hallottam a nevemet. Felriadtam.

-Szia, bébi! - Ültem fel normálisan a széken, megdörzsöltem a szemeim. - Hívok egy dokit. - Néztem Tifire.

* Tif szemszöge *

-Oké.. - Mondtam halkan. Eléggé szégyelem magam. Dani kiment, felültem kicsit jobban ügyelve az infúzióra.

-Szép napot, hogy vagyunk? - Kérdezte az orvos amikor bejött, mögötte Dani.

-Szégyennel tele.. - Nevettem halkan. - De már jobban. - Mondtam ahogy kihúzta az infúziót a kezemből és leragasztotta.

-Tehetne feljelentést az ellen aki bedrogozta. - Mondta miközben a szemeim vigzsgálta egy lámpával.

-Én...

-Megtesszük mindenképp.. - Vágott Dani a szavamba. Rá néztem.

-Ha jól érzi magát akkor távozhat. - Mondta az orvos.

-Jól vagyok. - Ültem fel sóhajtva. - Hol a cipőm? - Néztem körbe.

-Nem volt rajtad már a buliban sem.. - Mondta Dani.

-Oh.. - Sóhajtva néztem Danira.

-De, gondoltam erre is szóval reggel mikor elmentem reggelizni vettem neked egy cipőt. - Mondta és az ajtó melletti szekrényről levett egy zacskót. Egy torna cipő volt benne.

-Zoknit is vettél! - Mosolyodtam el halványan. Letérdelt és feladta rám a zoknit és a cipőt is.

-Akkor jobbulást és ne találkozzunk többször! - Nevetett az orvos. - Viszlát!

-Viszont látásra! - Mondtuk egyszerre Danival. Lesegített az ágyról.

-Menjünk haza. - Mondta.

-Legszívesebben eltűnnék a föld felszínéről.. - Nevettem halkan.

-Semmi baj, bébi! - Mondta halkan és jött mellettem.

-Viszlát! - Mondtuk amikor kimentünk az épületből.

-Köszi. - Mondtam ahogy kinyitotta az ajtót, ott volt az anyósülésen a táskám. Megfogtam mielőtt beültem volna majd becsatoltam magam.

-Hova vigyelek? - Kérdezte Dani amikor ő is beszállt.

-Hozzád vagy Kittihez.. - Néztem rá.

-Akkor hova? - Nevetett halkan.

-Ha nem akarod, hogy hozzád menjek akkor vigyél Kittihez. - Nevettem halkan.

-Hogy ne akarnám, hogy hozzám gyere.. - Indult el sóhajtva. - Erre várok ezer éve.. - Nevetett halkan. Elmosolyodtam halványan.

***

-Én miután elmentél összeszedtem a ruháidat amik nem a medencében landoltak. - Mondta Dani és kinyitotta a szekrényt. Pár ruhám volt a polcokon. - Kimostam őket. - Nézett rám.

-Oké. - Mondtam és elvettem egy pólót meg egy cica nadrágot. - Ezek jók lesznek.

-Jobban vagy? - Kérdezte halkan.

-Igen. - Néztem rá.

-Kérdezhetek valamit? - Sóhajtott.

-Nem akartam öngyilkos lenni csak.. - Sóhajtottam halkan. - Kiakartam magam ütni..

-Azzal tisztában vagy ugye, hogyha nem megyek el abba a kibaszott buliba akkor most halott lennél? - Nézett a szemembe.

-Csak nem hagytak volna megha...

-Basszameg, Tiffani egy kanapén feküdtél eszméletlenül és gecire nem nézett rád senki, Kitti hulla fehéren jött oda hozzám amikor megérkeztem.. - Vágott a szavamba. - Az a mákod, hogy felhívtál és én egyből tudtam, hogy baj van.. - Hadarta el. - Soha többet ne csinálj ilyet.. - Nézett a szemembe. Nagyot sóhajtottam.

-Nem volt jó napom, Enikő bejött nekem jó pofizni meg rólad beszélt és kiborultam.. - Mondtam halkan, könnyeim gyűltek. - Én csak felejteni akartam.. - Suttogtam szinte, könnyeim lecsordultak az arcomon.

-Majdnem az életedbe került, bébi. - Törölte le hüvelykujjával az arcomat. A kezét ott is hagyta. - Olyan hülye vagy, nem tudok mást mondani.. - Sóhajtott. - De én így szeretlek! - Mondta halkan.

-Mi lenne, ha kibékülnénk? - Kérdeztem halkan.

-Én eddig is békülni akartam, te játszottad meg az orgazmusaidat.. - Nevetett halkan.

-Hazudtam.. - Nevettem. - Isteni volt az a szex. - Néztem a szemébe.

-Ahj, bébi! - Döntötte homlokát az enyémnek. - Kezdjük újra.. - Mondta halkan.

-Csak akkor, hogyha hiszel nekem.. - Sóhajtottam. - Történjen bármi is a jövőben. - Hunytam le szemeim.

-Történjen bármi is. - Ölelte át a derekamat. - Többet nem szed szét minket senki. - Húzott jobban magához. Átöleltem a nyakát lehunyt szemekkel.

Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro

Facebook: Demona Wattpadíró White

NYOLC ÉV ||T.Danny FF.(+18)|| BefejezettWhere stories live. Discover now