Az élet vizén egy magányos csónak
Ez az ami engem álomba ringat
Ha nem jön álom a szememre
Mert folyton te jársz a fejembe
De nem menekülök el
Hiába is akarod
Hiba volt lehet
De akkor most már takarodj!
Cipelem a sorsomat
A múlt körbeölel
Levetném láncaimat
Mert már nem bírom el.
Kiáltok, halld meg kérlek
Irántad sóvárgok testileg-lelkileg
De lassan belefulladok
Lassan megfulladok
És eltűnök
Megszűnök
Létezni...
