The Mafia Boss Girl ( Szünetel)

szeretlek / 5. fejezet/

- Rohadj meg.- hagytam ott és vissza mentem a "szobámba". Felvettem egy térdig érő ízléses bőr szoknyát, mellé egy női inget, rá egy fekete zakót. Imádom a divatot ebben biztos vagyok. Vörös talpú tűsarkú nem maradhatott el. Bementem a tárgyaló terembe, együtt kell működjek vele ha véghez akarom vinni a tervemet.

-Elizabeth, kérlek foglalj helyet.- jaj, hagyjuk már ezt a kicseszett Elizabethet tudom hogy tudja hogy Jessica vagyok. Meg forgattam a szemem, és leültem. Nem tudta elkezdeni mert én kezdtem. Mindig egyén az első és utolsó szó.

-Szóval, Mr. Grey. Honnan ismeri Alexandert?- itt furcsán nézett.

- Mrs. Volkov..- kezdett bele, de közbe vágtam. Kezdem unni az álnevet.

- Jessica, kérem.- bólintott.

- Szóval, Jessica, Mr. Alexander az én emberem mi óta csak az eszemet tudom.- Mosolygott ördögien. Hát ez kész.

- Értem. És mond csak Sebastian, van közöd az apám halálához?- nyílt lappokkal játszom úgy döntöttem.

- Ki volt az apád?- itt felnevettem.

- Tudom hogy tudod.ne csináld a hülyét.

- Okos, de nekem ugyan semmi közöm nincs Mr. Flynn halálához.- mondta, de nem adok én semmit az Ő szavára.

- Persze hogy nincs már mért lenne?!- nevettem keserűen a dühtől.

- Jessica, van egy ajánlatom neked.- hallgatom te őrült.

- Mégis mi?- kezdek félni.

- Össze állsz velem.- hogy mit csinálok?.

- Mégis mért tenném?- nem értem.

- Azért mert tudom hogy mért és hogy halt meg az apád, de nem én tettem, nem is az embereim. Tudod Jessica, ismered, jól elvagy vele, mindent tud rólad, én pedig Gyűlölöm, már akkor tudtam hogy bosszút állok rajta amikor meg ölte az öcsémet.- majd fel ált és távozott a teremből, nem értem, semmit se értek, ismerem, mindent tud rólam, és meg ölte Sebastian öcsét. Meg keresem majd Sebastiant és válaszokat fogok követelni. Nem tudom mért bíztam benne, de bíztam. És mért nem mondja el hogy ki az? Hogy hogyan? Ajh megőrülök. Ne csodálkozzon senki ha a zártosztályon kötök majd ki. A munkám miatt..

- Hahóóóó, valaki el készülök szökni, Alexander huhuu.- kiabáltam de sehol senki. Szóval vissza mentem a mostani szobámba csak azt tudtam hogy hol van. Már legalább öt órája itt rohadok, amikor kopogást hallok.

- Na még élnek az emberek, hurá, gyere.- mondtam már kínomban. Logen az.

- Ajh, mért nem Alexander vagy valaki más jött.- temettem a kezembe az arcom.

- Jól van akkor nem kisérlek le az ebédlőbe, haljál éhen.- csukta volna be az ajtót.

- Ne, akkor jó vagy te is, éhen halok.- kiáltottam utána, nem öltöztem át a megbeszélés után szóval csak vissza vettem a cipőm és indultunk is. Próbáltam meg jegyezni hogy merre megyünk, aztán ott voltunk ,szép hely. Leültem Sebastianal szembe. Ettünk de nem nagyon beszeltünk. A csendet ő törte meg.

- Tudod, Jessica, Lily a volt barátnőm de barátok vagyunk, azért beszélgetett velem, és amikor Williem oda jött bemutatkozni, már akkor tudtam hogy Elizabeth Volkov nem létezik. Már eleve sántított valami miután Logen elmondta hogy kivel találkozott. Hogy mit is mondjak okos lány vagy, de engem úgy sem tudnál ki játszani.- ezt az egoistát, ha Will nem mutatkozik be akkor simán sikerült volna.

- Mért nem mondod el hogy ki volt az?- kérdeztem mélyen a szemébe nézve.

- Majd elmondom ha nekem dolgozol.- persze pont neki. Én is egy főnök vagyok, vagy én is vele együtt leszek nagykutya vagy semmije nem leszek.