Close to you.

IV.fejezet: Destiny

-És mit szólsz hozzá? -Mutatott Isa egy srácra, a pultnál ült és az egy haverjával beszélgetett.

Péntek estéhez híven a Brew-ban iszogattunk és Isa próbál nekem valami pasit találni. Éppen egy másik srácra mutatna, mikor Noa robogott az asztalunkhoz.

-Sziasztok! Bocsi a késésért. Miről maradtam le?

-Arról, hogy Isa már a hatodik pasival akar összehozni.

-Akkor semmi komolyról. -Mosolyog Noa Isára.

-Tudjátok mit? Hozok piát. -És azzal a szőke barátnőm felállt az asztaltól, de helyére egy nem kívánt szőke érkezett:

-Destiny Andrews, micsoda meglepetés! Azt hittem te nem jársz ilyen helyekre.

Bri Miller . Ha egyetlen szóval kéne jellemeznem, akkor a méhkirálynőt választanám. Bri-t már gyerekkorom óta ismerem, mivel az anyám és az ő apja két rivális ügyvédi iroda sztár ügyvédei. Utálom . A kapcsolatunkat a lánnyal a versengés alapozza meg. Az iskolai versenyen mindketten győzni akartunk és ez most is így van csak most annyi különbséggel, hogy ő a Harvardra jár.

-Bri! Jó látni téged. Mi szél hozott Greenwoodba?

-A pasimat látogatom meg. -Mondta ezt higgadtan, de közben úgy értette: "Nekem van pasim neked meg nincs, jobb vagyok nálad." Inkább nagyobb kurva. Szerencsére Isa megmentett a további bájcsevelytől.

-Látom a ide fújta a Harvardról a szemetet a szél. Bocsi ribi, nekünk mennünk kell, de remélem soha nem kell újra találkoznunk.

Majd kézen ragadott minket és kivonszolt a zsúfolt helyiségből.

-Hova megyünk? -Kérdezte Noa.

-A pultnál összefutottam a hockey csapat egyik tagjával és meghívott minket a ma esti buliba.

Másra sem vágytam csak egy bulira részeg sportolókkal. A kétemeletes, kertes ház nappalijában ültünk, egy sima farmer és egy fekete felső van rajtam a szokásos tornacipővel. Noa és én éppen Eddy-vel, egy jó barátommal beszélgettünk, aki a konyha felé biccentett, ahol nem más, mint Aaron és Bri veszekedtek.

-Ez a csaj nem bír lekopni. -Panaszkodott Eddy.

-Hát nem arról híres. Igaz Des? -Pillantott rám Noa.

-Ja, mindig megszerzi azt, amit akar. Nem is tudtam, hogy ők ketten. Bár tipikus bálkirály-királynő páros.

-Hát Aaron nem engedi vissza az biztos. -és, amint ki mondta a nevét Aaron fürkészni kezdte a tömeget és tekintette megtalált. Egy erőteljes szóval ott hagyta a csajt a konyhába és egy csábos mosollyal az arcán lehuppant mellém. Miután érdeklődve végig pillantottam a srácon Bri-re néztem, aki megdöbbenve és mérgesen figyelt engem és -a jelek szerinti- exbarátját.

-Haver remélem most már végleg lekoptattad a csajt.

-Én is nagyon remélem. De beszéljünk valami másról. Mondjuk, arról, hogy Ms. Andrews mit keres a házamban.

-Nem tudtam, hogy ez a te házad. Hidd el, ha tudtam volna be sem teszem a lábam ide.

-Naa szivi, már azt hittem követsz engem.

-Blake, hagyd békén a barátomat különben nem fogja ideadni többet a jegyzeteit.

-Ti ismeritek egymást? Klasz, akkor segíthetnél rávenni, hogy korrepetáljon.

-Nézd, szerintem erre ne nagyon számíts. -Mondta Noa. De nekem elegem van már Aaron Blake-ből. Amire most készülök, azt még meg fogom bánni.

-Ha segítek, akkor utána békén hagysz?

-Csak is az után, hogy segítettél.

Másnap reggel a Brew-ban vártam Blake-re, mikor az anyám hívott.

-Igen Ms. Morgan? -Szóltam bele a telefonba.

-Haha nagyon vicces vagy kicsim. Hazajössz a hétvégén?

-Nem hiszem. Sok tanulnivalóm van.-És ekkor lépett be a kávézóba Aaron.- Most mennem kell, Szeretlek!

Visszaraktam a telóm a táskám zsebébe és a srácra pillantottam. Fekete melegítőt és szürke pulcsit viselt az egyetem logójával. Kapkodta a levegőt, mint aki most futotta le a maratont.

-Szia szivi! Bocs, hogy késtem. -Lihegett.

-Nem probléma. De jól vagy? Úgy veszed a levegőt, mint egy bulldog, akinek három lépcsőfokra kellett elmennie. -Mondtam poénkodva, amin egy másodpercnyi habozás után egy barátságos mosolyt kaptam.

-Minden oké csak futottam. -Vonta meg a vállát, majd lehuppant az asztalhoz.

-Hát jó. És mivel szeretnéd kezdeni?

-A neveddel. -Mondta habozás nélkül.- Te tudod az enyémet én viszont csak a vezetékneved tudom. Szóval..., hogy hívnak szépségem?

-Destiny. Semmi szivi vagy szépségem. Most pedig kezdjük az alapokkal!

Legalább két órája tanultunk, mikor úgy gondoltuk ideje kávészünetet tartani. Éppen kihozták a cappuccinót és Aaron forró csokiját, mikor is egy szőke ciklon bukkant fel előttünk:

-Aaron, beszélnünk kell! -Jelentette ki Bri.

-Bri, most nem érek rá.

-Nem érdekel! Akkor is beszélni fogunk. Itt és most! -És én csak ültem ott és hallgattam ahogyan vitatkoznak, míg nem Bri észre nem vett.-Nem zavar, hogy mi itt beszélgetnénk?

-Most, hogy így kérdezed. Nem, nem zavar. Amúgy is te szakítottál félbe minket. -Dőltem hátra a széken. Bri egy gúnyos mosoly után folytatta:

-Mindegy is. Aaron, beszélnünk kell!

-Nem, nem kell. Vége! Nekünk nincs már miről beszélnünk. És, ha most megbocsátasz Destiny és én tovább élveznénk egymást társaságát. Igaz szépségem? -Karolta át a vállam és szürke iriszei az arcomat fürkészték. A becenévtől egy pillanatnyi bizsergés futott végig a gerincemen.

-Ahogy mondod. -Néztem a szemébe. Bri, mint egy dühös macska fújtatott egyet és kiviharzott a kávézóból. Amint ez megtörtént kitört belőlünk a nevetés.

——–––––☽☾–––––——

2024.08.28.
Sziasztok! Várom a véleményeket!
Puszi, Dolli❤️