2024.07.02.
Félek a holnaptól.
Nincs ami meggátol.
Elindul magától,
az érzés itt, távol.
Egyre távolabb kerülök,
pedig nem is menekülök.
Úgy érzem elszédülök.
Haza sokára kerülök.
Sok idegen körbe vesz,
úgy érzem ez beteges.
Vagy én vagyok gyerekes?
Ez az érzés betemet.
Sok lesz ez a feladat,
mi egyszerre rámszakad.
Elsodor az áradat,
bontogatom szárnyamat.
YOU ARE READING
Életem korszakai
PoetrySaját verseim...remélem tetszeni fog nektek...kezdve azzal, ami életem első verse volt, és ahogy olvassátok tovább, úgy látjátok majd egyre jobban, hogy hogyan is fejlődöm ezen a költői területen, és hogyan éreztem életem bizonyos korszakaiban...
