2024.05.29.
Simogat a nyári szellő,
az esti órákban.
Hullámzom egy felhőn, de
sétálok az utcában.
Emelkedem feljebb,
minden egyre könnyebb.
Egy pillanatra csupán,
de behunyom szemeimet.
Rögtön zuhanni kezdek,
le, az ismeretlen mélybe.
Itt vagyok most közte,
mintha egész testem égne.
Aztán nagy pukkanással
lehullok a székre.
A székre, melyen ültem,
s azon szundítottam szépen.
Nem értem a létem,
nemrég még sétálgattam.
Most azonban itt vagyok,
s az esti szellő is itt ragyog.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Életem korszakai
PoesiaSaját verseim...remélem tetszeni fog nektek...kezdve azzal, ami életem első verse volt, és ahogy olvassátok tovább, úgy látjátok majd egyre jobban, hogy hogyan is fejlődöm ezen a költői területen, és hogyan éreztem életem bizonyos korszakaiban...
