Motor(os)ba szeretni

P.A.R.T. 1

Stella

Ma megint sétálva kellett, hogy suliba menjek! Nem hiszem el, hogy Marcus nem visz el a motorjával! Komolyan szenvedés az egész. Tiszta izzadt leszek! Fhuu! Már csak 5 hónap! Már csak 5 hóna...

A vállam neki ment valakinek, miközben a gondolataimba bolyongtam. Hátrahőkőltem a hirtelen ért ütközéstől.
-Nem tudnál egy kicsit odafigyelni?-mondtam indulatosan, majd a fejem felemeltem. Egy srác volt az.

A fiú furán nézett rám.
-Én figyeljek? Te bambultad a földet!-mondta felemelve hangját.
-akkor te meg mit figyeltél, hogy te nem kerültél ki?!-mondtam már én is ingerültebben. Az órámra pillantva rájöttem, hogy el fogok késni. Idegesen pillantottam a fiúra, aki feltartott.-ha megbocsáltanál, mennem kell.-indultam el.

Kikerülve mentem tovább, és a második óra elejére beértem. Már fél hónapja megy a suli, de még mindig dög meleg van! Haldoklom. Fent vagyunk a legfelső szinten, és a napos oldalon. Nagyon örülök, mit ne mondjak! Az óra végénél jártunk, és végig untam az egészet. Megint azon gondolkodtam, hogy melyik lakást tisztítsam meg először. Ezzel szerzek pénzt a motorra és az egyetemre. A szüleim is besegítenek. Vagyis az egyetemre. A motort nem pártolják. Anya szerint túl törékeny vagyok a motorozáshoz, ezért már 2 éve edző terembe járok. A fiúk még ott is furán néznek. De kit érdekel? Engem nem.

A csengő hangja ébresztett fel, és rohantam ki, hogy kajálhassak. Rohadtul nem volt időm  reggel. Marcus-t csesztettem, hogy vigyen el. A büfé sorba beállva vártam. És vártam. Még ketten voltak előttem, mikor a csengő megszólalt, és mehettem fizikára. Juhuu. Remélem azért haza visz valaki! Rohadt éhes vagyok!

Délután*szakad az eső*

Nem értem az időjárást! Délelőtt nagyon meleg volt. Most meg, hogy hirtelen nem 11 hanem 12 van, szakad. Pfhuu. Felhívtam kedves bátyjám, hogy vigyen el. Nem válaszolt. Megint felhívtam. Végre!
-igen?
-Tess! Szakad az eső! Vigyél már haza!-mondtam könyörögve. Tényleg semmi kedvem nem volt elázni.
-Majd megoldod! Nem érek rá.-ezzel rámcsapta a telefont.
-Hogy rohadnál meg!-mondtam a kelleténél hangosabban a telefonomnak. Fújtatva, de elindultam.

Mikor az utcába bekanyarodtam, megláttam Zane-t, ahogy fogta az esernyőjét, és a telefonját nyomkodta. Odafutottam, és véletlen neki mentem egy kicsit.
-Hé!-szólalt meg, majd felnézett a telefonból. Meglepődött, de elmosolyodott a vizes kinézetemen.
-Bocsi csak sétáltam, mert az a kurva... vagyis kedves Marcus nem visz el sehova! Mert elvileg nem ér rá.-fontam össze a kezem magam előtt, és megforgattam a szemem.
-Tudod, cuki vagy, mikor dühös vagy.-mondta kuncogva. Értetlenül ránéztem.

-Nem az volt a terv.-mondtam, de én is mosolyogtam.-Amúgy, hogy-hogy nem motorral mentél?
-Megnéztem a az előrejelzést. Neked sem ártott volna.-lökte meg az oldalam.
-Jah... megúsztam volna szárazon.-vontam meg a vállam, de nehezen fogtam vissza a nevetésem. Zane vissza se tartotta.
-Látom jó kedvre derítettelek!-mondta. Az utca végén Clara jelent meg. Évfolyam társam. Nem mondom, hogy nem kedvelem, mert egyszer sem beszéltünk. Még egy sziát sem.

Viszont Zane azt mondta, "bocsi", és elindult gyors léptekben az esőben fagyoskodó Clara-hoz. Én legyökereztem. Inkább ő? Oooo! Màr értem! A híres Alexander szerelmes! Uuuu! Mosolyogva mentem haza, és mellettük elmenve, Zane-re mosolyogtam mindent tudóan. Aztán köszöntem Clara-nak, aki zavartan fordult volna felém, de én már elmentem. Nem zavartam.

Kb 20:38-kor *még mindig szakad*

Nem tudok aludni. Nem az eső miatt, mert imádom az esőt, de valami nem hagy nyugodni. Màr pár hete ez van. Nem tudom. Valami zavaró dolog van ami nem enged. Vagy éjfélig forogtam az ágyban, de még mindig nem ment. Hallgattam, mikor áll el az eső.

Mikor már nem esett, fogtam a könyvem, és felvettem valami kényelmes ruhát. Egy szürke bő melegítő nadrágot, és egy hosszú bő fekete natúr pólót vettem magamhoz. A szürke pulcsimat fogva mentem ki. Egymillió csók, egy életen át. Ennél jobb könyv még nem volt a kezembe. Leültem a megszokott fa tövébe, és olvasni kezdtem. Vagy 3 órát olvashattam, mire kezdtem álmos lenni. Vissza mentem, majd bedőltem az ágyba, és elaludtam.