A Határ túloldalán

5. Fejezet

Este az ágyamban feküdtem és a plafont bámulva gondolkodtam.
A hokiedzés után amikor egymás szemébe néztünk, nem bírtam elszakítani a tekintetemet róla.

- Kim, fent vagy?- Nyitott be Sue.

- Még igen.- Ültem fel, hogy jól láthassam. Mosolyogva leült az ágyam végébe.

- Arra gondoltam, hogy mivel holnap szombat van, bemennénk a szalonba. Megcsinálom a körmödet, mindenféle kenceficét rád kenek.- Nevetett az utolsó mondatán.

- Oké. Jó ötlet.- Bólogattam mosolyogva.

- Szuper. Na hagylak aludni. Jó éjt drágám.- Sétált ki a szobából.

- Jó éjt.- Ahogy eltűnt Sue, átláttam Nathan szobájába ahonnan engem figyelt. Nagy nehezen sikerült elnézni a róla és vissza dőltem majd nagy nehezen elaludtam.

>>>

- Szia csajszi.- Mosolygott a kamerába Lucy.

- Szia. Kiszívták a nyakad?- Néztem csodálkozva a képernyőn az említett részt.

- Ömm csak felelsz vagy merszeztünk a srácokkal.- Legyintett zavartan.- Na de mesélj, milyen az új család?

- Nem rossz. Ma Sueval tartunk asszem anya-lánya napot, vagy nem tudom, hogy hívjam ezt.

- Akkor nem kell majd vissza rugdosnom téged.- Nevetett.

- Úgy tűnik. De még csak 4 napja vagyok itt. Bármi történhet.- Vontam vállat.

-

Milyen a bátyus?- Vigyorgott én pedig éreztem, hogy tiszta piros lesz az arcom.- Szóval dögös.- Nevetett.

- Úristen, ne dumálj.- Takartam el a kamerát. Felnéztem az ajtóba ahol az ajtó félfának dőlve, karba tett kézzel bámult, ki tudja mióta Nathan...vigyorogva. Szóval nagy valószínűséggel ezt látta és hallotta.- Egyáltalán nem dögös.- Nathan erre a szívére tette sértődötten a kezét, én pedig jót mulattam.

- Milyen cuki lett a nevetésed. Csak nehogy bezsebelje az első csókod.- Mondta ezt halkabban de így is tisztán lehetett hallani.

- Hagyd abba. Nem fogja.- Láthatóan nem akart Nathan elmenni a szobám ajtajából.- Majd még beszélünk de most le kell tennem.

- Szeretlek.

- Én is. Szia.- Tettem le és egy nagyot sóhajtva eldőltem az ágyamon.

- Nemár, pedig kezdtem élvezni.- Közeledett Nathan.

- Nagyon vicces vagy.- Grimaszoltam próbálva elrejteni a mosolyomat.

- Tudom.- Feküdt be mellém.- Szóval még nem csókolóztál.

- Hát nem nagyon.

- Haver!- Kiabált a földszintről Brian.

- Ezek 10 perce még nem voltak itt.- Húztam össze a szemöldököm.

- Mert most jöttek. Jössz velünk moziba?- Válaszul a fejemet csóváltam mire morcos fejet vágott, ami nagyon cukin állt neki egyébként.

- Anyukáddal leszek.

- Hát jó.- Pattant fel.

- Mi van, meghaltál?- Jött fel Andrew.- Óó..- Nézett be a szobámba ahol ott állt az ágyam mellett Nathan, én pedig feküdtem előtte. Elég félre érthető volt.

- Félre érted  Andie.- Sétált mellé Nathan.

- Komolyan, mi van köztetek?

- Semmi!- Vágtuk rá egyszerre.

A fiúk leléptek, én pedig vártam, hogy haza érjen a bevásárlásból Sue.

>>>

- Na és miujság a fiúkkal?- Kérdezte Sue miközben reszelte a körmöm.

Jah semmiség, a fiad máshogy közeledik hozzám, vagyis nem, csak bebeszélem magamnak, közben pedig folyton rajta jár az eszem.

- Semmi. Most amúgyis inkább a sulira koncentrálok.

- Helyes. Fiatal vagy még, előtted az élet. Milyen színt szeretnél?

- Ilyen feketét.- Mutattam a kikent színt. Sue arcán csodálkozás tükröződött.- Vagy lehet...

- Nem. Jó lesz a fekete, de mi lenne ha francia véget csinálnék vele?

- Oké.

Miután megcsinálta a körmömet, átsétáltunk a kozmetikus részbe ahol megigazította a szemöldökömet, és az arcomra kent egy pár krémet.

- Ez tényleg jól esett. Köszönöm.- Mondtam amikor elindultunk haza. Valahogy felfrissültnek érzem magam.

- Örömmel tettem.- Egy kis ideig csendben vezetett.- Tudod...mindig is akartam egy lány gyermeket.

- Én pedig egy ilyen szerető családot...eddig akárhányszor kerültem ki próbaidőre, mindig visszamentem az árvaházba.- Sue arca elkomorodott egy pillanatra.

- Hát, remélem ezúttal nem így lesz.

Miután haza értünk, a nappaliba már ott voltak szétszóródva a fiúk is.

- Nathan, holnap apáddal el kell mennünk. Csak hétfő este jövünk haza.- Közölte a számomra is új infót. A fiúk sejtelmesen össze néztek.- És vigyázz kérlek Kimre.

- Vigyázok, ez csak természetes.- Mosolygott mint egy kisfiú.

- Köszönöm.- Hálálkodott Sue majd felment az emeletre csomagolni.

- Mit terveztek?- Tettem csípőre a kezem.

- Mi aztán nem tervezünk semmit.- Nevetett Travis.
Inkább rájuk hagytam és felvonultam a szobámba.
Bekapcsoltam a tv-t és befeküdtem az ágyamba.

Másnap amikor felébredtem, be voltam takarva és nem ment a tv sem. Biztos éjszaka felkeltem.