A Határ túloldalán

2. Fejezet

Kb 1 órát utaztunk, de az is lehet, hogy többet. Megtudtam, hogy Suenak van egy saját kozmetikus és körmös szalonja egyben és már meg is beszéltük, hogy tartunk majd egy csajos napot. Russ pedig a Benward nagyvállalat vezér igazgatója.

- Érezd magad otthon.- Nyitotta ki a bejárati ajtót Russ.

- Ugyanis ez már a te otthonod is.- Mosolygott kedvesen Sue.

Belépve a házba, szemem elé tárult egy hatalmas egybe nyitott konyha, nappali és étkező. A fal mellett egy lépcső vezetett az emeletre ahol elhelyezkedett a fürdő és a hálószobák.

- Ez a te szobád.- Nyitott be az egyik ajtón Russ.

- Hű.- Sokkal nagyobb mint ami az intézetben van.

- Ezzel szemben van Nathan szobája, a miénk pedig a legvégén.

- Oké.- Miután egyedül maradtam, elkezdtem berendezkedni.

Kipakoltam rendszerezve a ruhámiat, a sminkjeimet, a könyveim és a többi apróságot.

Miután kipakoltam a dolgaimat, leültem az ágy szélére és körbenéztem az új szobámban. Minden olyan idegennek tűnt, pedig az árvaházhoz képest valóságos luxus volt. A falak világosak, a bútorok modernek, minden tiszta és rendezett. Mégis, valami hiányzott – talán az a megszokott, otthoni érzés, amit az árvaházban éreztem.

Hirtelen kopogtak. Felnéztem, és Sue jelent meg a résnyire nyitott ajtó mögött, mosolyogva.

– Zavarok? – kérdezte kedvesen.

– Nem, gyere be – válaszoltam, és igyekeztem mosolyogni, bár belül kicsit feszélyezettnek éreztem magam.

– Gondoltam, segítek egy kicsit, ha szeretnéd. Vagy ha esetleg szükséged van valamire, szólj bátran! – lépett be óvatosan, és körbenézett a szobában.

– Köszönöm, azt hiszem, már mindent elpakoltam – mondtam.

– Jól van. Egyébként Nathan nemsokára hazaér az edzésről, gondoltam szólok előre, hogy ne érjen meglepetésként – mosolygott továbbra is.

Bólintottam. Nathanről eddig csak annyit tudtam, hogy 18 éves, és végzős a gimiben ahova én is fogok járni. Nem igazán tudtam, mire számítsak vele kapcsolatban, de igyekeztem nyitott lenni.

– Szuper, köszönöm, hogy szóltál – válaszoltam. Sue még egy pillanatig a szobában maradt, mintha mondani akart volna még valamit, de végül csak bólintott és kiment.

Ahogy becsukódott mögötte az ajtó, vettem egy mély levegőt.

Lassan már sötétedett így magamhoz kaptam a türülközőm és pizsamát majd a fürdőt vettem célba. A kilincset lenyomva benyitottam és egy pillanatra lefagytam. Egy izmos test tárult elém amit csak egy türülköző takart deréktól. Ahogy feljebb siklott a tekintettem láttam félig vizes kócos sötétbarna haját és az arcát, a szemét amivel engem fürkészett kíváncsian mire észbe kaptam.

- Bocsi, ne haragudj én csak...- Nem tudtam mit mondjak zavaromban így inkább gyorsan becsuktam az ajtót és vissza iszkoltam a szobámba.

Zavartól égett arccal ültem le az ágyamra. Ez nagyon gáz volt. De nem tudok másra gondolni mint azokra a kidolgozott izmokra, az igéző szemek, az éles arccsont.

Kopogás.

- Igen?- Kérdeztem kissé elvékonyított hangon. Az ajtó nyílt és Nathan lépett be.

- Csak gondoltam szólok, hogy holnap fél nyolcra legyél kész, tudod...suli.- Közeledett mire felálltam. Magabiztosan tartotta a szemkontaktust.- Ha bármire szükséged van csak szólj.- Tűrte félre az egyik hajtincsem és éreztem, hogy újból elvörösödöm. Közelebb hajolt a fülemhez.- Bármire.- Vigyorogva egyenesedett fel és büszkén nyugtázta, hogy sikerült zavarba hoznia. Hátrálva hagyta el a szobát de még utoljára vissza fordult.- Jó éjt...szeplőske.

Pár másodpercig csak bámultam a mostmár csukott ajtóra mire észbekaptam.
Felkötöttem lezserül a hajamat és kimentem a szobából. A szemben lévő ajtó nyitva volt és rá lehetett látni Nathan ágyára amin hason fekve telefonozott félmeztelenül.
Figyelmen kívül hagyva siettem a fürdőbe és sikeresen lezuhanyoztam.

Másnap fél hétkor keltem. Fáradtan az asztalomhoz ültem és nekiláttam megcsinálni a sminkem. Higlighter, tus, szempillaspirál. És kész. Beraktam pár füzetet a válltáskámba, egy tollat és pénztárcát. Felöltöztem, rövid fekete farmer és egy kék csőtopp.
Egy gyors fésülködés után lementem a konyhába ahol Sue piritóst csinált.

- Jó reggelt. Kávét, piritóst?- Kérdezte.

- Jó reggelt. Igen, mindkettő jöhet.- Ültem le az egyik bárszékre.

- Az kávé jellegű?- Jelent meg Nathan is és leült mellém.

Sue elénk rakott 1-1 koffeinnel teli csészét.

- Fiam, ma lesz Kim első napja a suliban. Kérlek segíts neki, oké?

- Persze.- Vigyorgott.- Örömmel segítek a hugomnak.- Nézett rám.
Sietősen az elém rakott piritóst kezdtem bámulni és gyorsan elfogyasztottam.- Öltözök és mehetünk.- Hagyta el a konyhát.
Amikor újra megjelent, egy fekete szaggatott farmer volt rajta és egy szintén fekete póló, hajába el volt rejtve egy napszemüveg és válláról lógótt a táskája.

- Sziasztok, vigyázzatok magatokra.- Simogatta meg a hajamat Sue aztán elhagytuk a házat. Amint utcára léptünk Nathan eltakarta a szemeit a szemüveggel. Beszálltunk a fekete mustangba és elindultunk.

- Jól nézel ki.- Fordult felém egy fél oldalas mosollyal a piros lámpánál.

- K..köszi.- Nem tudtam mit mondjak hirtelen.

Többet nem is beszéltünk amíg a sulihoz nem értünk. Kiszálltunk a kocsiból és egy kissebb fiú banda csapódott hozzánk.

- Szevasz haver.- Pacsizott le az egyik Nathannal.- Szióka.- Mért végig ami zavart.- Chad vagyok.

- Szemed leveszed róla.- Tolta el Nathan.- Kim, ők itt Travis, Chad, Andrew, Peter és Brian.- Mutatta be a srácokat.- Fiúk, ő pedig Kimberly és mindenkinek Tabu.- Nyomta meg az utolsó szót.

- Hali.- Köszöntem én is.

- Gyere megmutatom a termed.- Indult el a bejárat felé.- A teremben találkozunk.- Intézte szavait a fiúknak én pedig sietve követtem. A folyosón sokan köszöntek Nathannak, leginkább lányok ő pedig mindenkinek tudta a nevét.

- Elég népszerű vagy.- Jegyeztem meg.

- Az megeshet.- Vont vállat.

- És mindegyik megvolt?- Kíváncsiskodtam.

- Csak nem féltékeny valaki?- Hajolt lejjebb a magasságomba vigyorogva.

- Valaki biztos de az nem én vagyok.- Mosolyodtam el.

- Hát persze.- Nevetett.- Na itt lesz az első órád, szünetbe várj meg itt.- Kacsintott és eltűnt a tömegben.