Dominic egyik embere támolygott mellém. Onnan tudom, hogy Dominic embere hogy volt egy kis tetoválás a kezfején. Ami Dominicnek és a legtöbb emberének van.
-Láttalak múltkor beszélni vele
-És? Probléma? -fordultam teljesen felé.
-Nem! Egy szóval sem állítottam azt, hogy az lenne -vonta meg a vállát.
-Akkor? -kérdeztem rá.
-Honnan ismered? -szegezte nekem a kérdést.
-Rafael -mondtam ki a nevet. Az előttem álló férfi szeme összeszűkült.
-Te mentetted meg a kere... -mondta volna, de letapasztottam a száját a kezemmel.
-A haverjaim nem tudják ki ő és mit csinál, úgyhogy tartsd a szádat -vettem le a kezem az arcáról.
-Egyébként Jackson West vagyok -nyujtotta illedelmesen a tenyerét és kezet rázott velem.
-Cyntia Turner -mondtam ki a nevem, de gondolom már tudta.
Szólásra nyitotta a száját, de egy piszolylövés hallatszott. Jacksonnal egymás szemébe néztünk. A szórakozó tömegen pánik lett úrrá.
-Cynti! -rohant hozzám Elis, elég hamar egy kupacba keveredett a társaságom.
-Jackson vidd ki őket innen biztonságos helyre! Most! Ti menjetek vele! -utasitottam őket.
-De...-kezdett volna bele a férfi.
-Nem érdekel, megbízok benned, hogy megvéded őket, kifelé! -mutattam az ajtó felé.
-Cyntia! Rohadtul nem most van ideje hősködni! Gyere te is! -húzott Elis, de kitéptem a kezem a szoritásából. Körbe néztem a teremben. Egy vázát láttam egy kisszekrény tetején, illetve egy darts táblát. Dominic fejével gondolkozva tuti van egy megtöltött fegyver. Jackson kivitte a barátaimat innen.
Nagyot tévedtem. Legalábbis azt hittem. Egy egész tár volt a várában, csak a fegyver nem volt sehol. Akkor a darts nyilak valamivel hasznosabbak lesznek remélem. Valahonnan előkerült egy ember, hirtelen nem tudtam, hogy Dominicékhez tartozik e vagy sem.
-Nehogy hozzám dobd! -szólalt meg.
-Jackson! Bocsi! Jól vannak? -utaltam a barátaimra.
-Ja, a rendőrök elvitték őket haza -nyugtatott meg.
-Remélem nem késünk el -mondtam remegő hangon.
-Elég okos vagy! Most akkor mi van? -nézett rám.
-Jack! Ki ez? -jelent meg valahonnan egy másik férfi.
-Kötözött sonka? -néztem rá meglepődve. Ahogy felismertem Rafael foglyát.
-Te vagy az okos kislány! -mosolyodott el.
-Mi van? -értetlenkedett Jackson.
-Hosszú -vágtuk rá egyszerre.
-Tim Russous vagyok egyébként -mondta.
-Cyntia, de gondolom tudod -mondtam én is, két darts nyilat markolászva.
-Valakinek valami ötlet? toporgott Jackson.
-Talán a mosdók -villant fel a láthatatlan villanykörte a fejem felett.
-Miénk a férfi, tied a női, már csak azért is na mert, értitek. -mondta Tim.
Megiramodtunk a mellékhelyiségek felé. Egyszerre léptünk be a két mosodó ajtaján. Én két vállba ütköztem. Két külön vállba. A vállak tulajdonosai hirtelen fordultak meg, igazi hustornyok voltak. Mögöttük megláttam Dominicot feküdni. Mindez másodpercek töredéke alatt zajlott le és mielőtt kiiktattak volna engem, torkon szúrtam mindkettőjüket a darts nyilakkal és felsíkitottam.
A mosdó ajtaján Tim és Jacks rontott be, majd lelőtték a két saját vérében fuldokló támadót.
-Dominic ez nem vicces! Térj magadhoz, hallod?! -pofozgattam gyengéden. A nyakához tettem az ujjam, hogy érzem-e a pulzusát. A földön hevert a fegyver, aminek a tárja valószínűleg a vázában hever.
-Dom! -lépett felé Tim is.
-Lassul a szívverése! -akadtam ki. Tim arrébb húzott.
-Meg fog gyógyulni! -mondta.
-Mégis hogy? -bömböltem. A karjaiba rogytam. Ziháltam. Miert érdekel, ha egy maffiafőnök él, vagy hal-e?
Ő szabaditott ki Rafael fogságából, ő a megmentőm. Nem hagyhat itt!
