Második reggelem Dominic mellett vidáman kezdődött. A vidámság nem volt elmondható az időjárásról, zuhogott az eső.
-Egyszer és mindenkorra behódítjuk Dmitrij bandáját -hangzott az ablakból. Dominic teljesen felöltözve bámulta az utcát. Mikor kelt fel? Én csak most ébredtem.
-Hogyhogy ilyen korán fent vagy? Nem tudtál aludni? -öleltem át hátulról.
-Legjobban aludtam -hangja játékosan csengett.
-Akkor szuper, menyjunk rúgjuk szét Dminitrij bandájának seggét! -sugtam a fülébe. Bólintott.
Beálltam Jack mellé. Előttünk sétált Dominic és Tim felvázolva a tervet.
-Ilyen rajtaütést már csináltunk jó sokszor, precizitást és figyelmet igényel, stratégiáról nem beszélve, taktikája van az ellenfélnek, úgyhogy ne támadjatok elsőnek! -Dominic hangja figyelmet parancsoló volt. Ő volt a vezér, és ezt láthatóan nem akarták másképp az emberei.
-Mit csinálsz itt? -került mellém valahonnan Tris.
-Láttam mire lennének képesek, úgyhogy segítek -motyogtam neki.
-Nagyon örülnék, ha figyelnétek Tristan és Cyntia -Dominic hangja szigoru volt. Elléptem Tris mellől, jelezve, hogy nem én kezdtem a beszélgetést.
-Cyntikém! -érkezett meg Jelena is két emberrel.
-Indulhatunk? -nézett felénk, lányok felé.
-Az üzletből a részemmel mi van? -tette karba a kezét Jelena.
-Itt, de miután elvégezted a részed, csak akkor kapod meg -mutattam fel egy kis fekete táskát.
-Tris, Martin tiétek a lány, ügyeljetek, hogy ne lépjen le hamarabb, mint kéne. Cynti te is velük mész, te vezetsz-mondta Dominic, majd Tim egy kocsikulcsot nyomott a kezembe. Megindultunk a kocsik felé, amiket már felhoztak a mélygarázsból. Beszálltunk az autóba, Jelena és Martin hátra, Tris és én előre.
-Na mi van, miért nem indulunk? -nézett rám Tris.
-Miután elment mindenki, majd akkor -döltem hátra.
-Addig itt kell üljek? -dülledt ki Jelena szeme.
-Igen Kate -néztem rá hátra.
-Nem Kate vagyok! -ráncolta össze a szemöldökét.
-De, az vagy -mutattam fel a hamis személyit.
-És három évvel fiatalabb is lettem, de aranyos vagy -nézte meg közelebről.
-Mégis mi a jó istenről van szó? -kérdezte Martin, nem egy beszédes embernek tűnik.
-Avassam be őket? -kérdezte Jelena.
-Dominic tervének egy szilánkjáról van itt szó -mondtam.
-Az pontosan mit takar? -nézett a szemembe Tris.
-Ti ketten fiúk leszeditek Dmitrij árnyékait, ő meg magát Dmitrijt -mutattam rá Jelenára.
-És te? -kérdezte Martin.
-Én beszélek vele. Elvonom a figyelmét, ha tudom elcsalom annyira, hogy egyedül legyen és akkor bumm -csaptam össze a tenyerem.
-Szóval lássuk jól értem-e, mi négyen leszünk a nap hősei? -nézett értetlenül Martin.
-Valami olyasmi igen, de ez Katen múlik -néztem a szemébe.
-És mivel? -nézett rám. Tényleg nem kapta meg a fegyverét. A kersztyűtartóból kiszedtem egy megtöltött pisztolyt és átnyujtottam neki.
-Ha lehet ne rajtunk teszteld, azzal biztosítod ki és a többit meg gondolom tudod -mondtam. Kivette a kezemből és nézegetni kezdte.
-Ha végzek, akkor hogy jutok el a reptérre? -kérdezte.
-Martin fog vinni, a retikül addig a kesztyűtartóban lesz. Martin bármi történjen, vidd el őt a reptérre, amint lelőtte Dmitrijt -adtam ki az utasítást.
-Értve -bólintott.
-Na lassan indulunk -mosolyodtam el, miután már egy autó sem volt a parkolóban.
Beinditottam a motort és kigurultunk Dominic fészkéből.
