Electric Dreams [Stray Kids ff.]

♪2♪

**2. fejezet: Az álom valóra válik**

A Nova Boys tagjai éppen a gyakorlóteremben voltak, amikor Kiyun hirtelen megdermedt, miközben a telefonját görgette. Az arcára egyre szélesedő döbbenet ült ki, ahogy végigolvasta a YouTube-értesítést.

– Srácok! – kiáltotta izgatottan, mire mindenki felé fordult.

Sejun, a banda vezetője, letette a vizesüveget, és fáradtan lépett Kiyun mellé. – Mi az? Történt valami?

– Nézd meg! – nyújtotta át Kiyun a telefont remegő kezekkel.

Sejun ráncolt homlokkal átvette a készüléket, de amint a képernyőre pillantott, döbbenten felkapta a fejét. Nem hitt a szemének. A Stray Kids hivatalos YouTube-fiókja kommentelt az interjújuk alá. A szöveg egyszerű volt, mégis sokkoló: „Nagyra értékeljük az inspirációtokat! Szívesen találkoznánk, és mi lenne, ha közösen dolgoznánk egy új albumon? Készen álltok egy együttműködésre?”

– Ez… ez nem lehet igaz – suttogta Sejun, mintha attól félne, hogy ha hangosan kimondja, a varázs elillan.

– Igazából az – mondta Kyojae, aki odasomfordált, és most a Sejun kezében lévő képernyőt bámulta. – A Stray Kids tényleg felajánlotta, hogy együtt dolgozzunk velük!

A teremben csend ült meg, mintha mindenki megpróbálná feldolgozni a helyzetet. Az utóbbi hetek álma, hogy találkozhassanak a példaképeikkel, most hirtelen valósággá vált.

Min, aki eddig csak csendesen figyelte a történéseket, halkan megszólalt: – Szóval, akkor most mi lesz? Mit válaszoljunk?

Sejun lehunyta a szemét egy pillanatra, próbálva összeszedni a gondolatait. Az adrenalin a fejébe szökött, de tudta, hogy nem szabad elhamarkodottan reagálni. Ez az esély egyszer adódik az életben.

– Felvesszük velük a kapcsolatot – mondta végül határozottan. – És ha tényleg komolyak a szándékaik, mi készen állunk. Megmutatjuk, hogy méltók vagyunk erre a lehetőségre.

Tae, aki addig csendben állt a sarokban, most közelebb lépett. – De gondolod, hogy tényleg össze tudunk velük dolgozni? Ők világsztárok. Mi pedig… nos, még csak most kezdtünk.

– Pontosan ezért kell belevágnunk – vágott közbe Hyun. – Ez az a lehetőség, amire vártunk. Ha a Stray Kids lát bennünk potenciált, akkor mi is el kell, hogy higgyük. Ez az álmaink kezdete!

Yoon, a legfiatalabb tag, kissé félénken megkérdezte: – És mi van, ha nem vagyunk elég jók?

Jihun ekkor rátette a kezét Yoon vállára, és mosolyogva válaszolt: – Tehetségesek vagyunk. És ezt nem csak mi gondoljuk, hanem a Stray Kids is. Ez elég bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk rá.

Sejun bólintott, és visszaült a telefon elé, hogy válaszoljon. Hosszasan gondolkodott a megfelelő szavakon, mielőtt leírta: „Ez hatalmas megtiszteltetés számunkra! Köszönjük, hogy figyeltetek ránk. Nagyon örülnénk egy találkozónak, és alig várjuk, hogy együtt dolgozhassunk. Készen állunk!”

Amint elküldte a kommentet, a teremben mindenki izgatottan beszélgetett. Az energiájuk most még jobban fokozódott. Minden tag tudta, hogy innentől kezdve még keményebben kell dolgozniuk, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.

– Nem hiszem el, hogy ez tényleg megtörténik – mondta Kyojae, miközben lehuppant a földre.

– Ezt az álmot mindannyian osztottuk – felelte Sejun, miközben a többiekre nézett. – És most eljött az idő, hogy valóra váltsuk. Az a célunk, hogy bebizonyítsuk, megérdemeljük ezt az esélyt.

Ahogy teltek a napok, a Nova Boys minden szabad percüket gyakorlással töltötték, miközben izgatottan várták a választ. Egyik este, amikor már éppen végeztek az aznapi próbával, Sejun telefonja megszólalt. Egy e-mail érkezett.

Az üzenet feladója nem más volt, mint a Stray Kids menedzsmentje, akik hivatalos találkozóra invitálták őket. Sejun mosolyogva mutatta meg a többieknek az e-mailt.

– Srácok, megvan az időpont. Találkozunk velük!

A teremben hangos üdvrivalgás tört ki, és mindannyian egymás nyakába borultak. A *Nova Boys* elérte azt a pillanatot, amelyről mindig is álmodtak.

Sejun mélyen Chan szavaira gondolt. Ő is sokszor álmodott arról, hogy egyszer találkoznak, de most, hogy valósággá vált, elöntötte a remény és az izgalom. Érezte, hogy valami nagy dolog van készülőben – nem csak egy egyszeri együttműködés, hanem valami, ami örökre megváltoztatja az életüket.