Miután Daniel Ricciardo karriere véget ér a Formula 1-nél, nem tudja, mégis mihez kezdhetne az életében. Azonban, amikor hazatér Ausztráliába, egy váratlan hír fogadja. Szeretett nagyapja eltávozott, így Daniel akaratlanul is úgy érzi, hogy egyik vi...
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
DANIEL
Megállok a ház előtt és leállítom az autót. A műszerfalon lévő időre nézek. Negyed nyolc. A húgom és a vőlegénye pedig még mindig itt vannak. Erősen megszorítom a kormányt, miközben érzem, hogy újra elönt az ideg. Aztán tenyérrel ütlegelni kezdem, és üvöltés tör fel belőlem. Mély levegőt veszek, a hajamba túrok, és rendezni próbálom a vonásaimat, mielőtt bemegyek.
Nagyot sóhajtok, mielőtt kinyitom a ház bejárati ajtaját, aztán belépek. Leteszem a kocsi kulcsát a cipős szekrény tetejére, miközben anya kiabálását hallom meg kintről, az étkezőből. Nincs kedvem válaszolni, de azért beszólok, hogy csak én vagyok. Anya megjelenik az előszobában, és megállít engem a lépcsőn felfelé menet, hogy miért nem csatlakozom hozzájuk.
— Vagy tele etted magad, kisfiam? — kérdezi mosolyogva, de nekem nincs erőm ezt viszonozni neki. — Akkor csak ülj le közénk... Várj, valami baj van?
— Nincs kedvem beszélgetni róla, anya — rázom a fejemet, és nagyot sóhajtok.
— Nem jól sikerült az este? — lép hozzám közelebb, ő pedig látja, hogy nagyot nyelek. Éppen válaszolnék, amikor Michelle is kilép az étkezőből karba tett kezekkel.
— Na, a csavargó is megjött. — Ezt úgy jelenti ki, mintha állandóan csavarognék, pedig tini korunkban is ő volt az, aki nem tudott itthon maradni.
— Michelle, most ne, kérlek — szól rá anya, de ez a húgomat nem érdekli. Közelebb lépve mondja tovább a magáét. — A bátyád...
— Ugyan, mi volt fontosabb, hogy kihagyd a családi vacsorát? — vonja fel a szemöldökét, én pedig nagyon is kezdem a türelmem veszteni. Mély levegőt veszek, próbálom figyelmen kívül hagyni, és elindulok vissza felfelé a lépcsőn, mikor újra megszólal. — Csak nem megint nőről nőre járod a házakat?
Ökölbe szorul a kezem, és olyan hirtelen fordulok vissza, majd megyek a húgom felé, hogy ő meglepetten és ijedten hátrálni kezd. Figyelmeztetően felemelem felé a mutatóujjam, a szemeimből villámok cikáznak. Érzem, ahogy az ereimben forr a vérem. Valóban volt egy rossz korszakom — ami hála az istennek nem sokáig tartott —, amikor rengeteg nő ágyában találtam magam nap, mint nap, de Michelle-nek nem állt jogában ezt a fejemhez vágni.
— Na most figyelj ide... nem tudom, mi ütött beléd a nagyapa temetése óta, de most azonnal változtass a modorodon, különben be nem teszed ebbe a házba a lábad, ha én itthon vagyok — sziszegem fenyegetően, a húgom szemébe pedig könnyek gyűlnek, de ezeket hamar kipislogja és újra felveszi a bátor szerepét.
— A világot jártad, én jobban mondhatom ezt a házat otthonomnak, mint te, szóval nekem te itt nem dirigálsz! — emeli fel a hangját, amire már apa és Ryan is kijönnek megnézni, mi történik.
— Akkor azt szeretnéd, hogy én magam tegyelek ki ebből a házból? Mert ha nem szeretnél erőszakosan távozni, akkor arra van az ajtó — mutatok a kijárat felé, mire Michelle képes lenne megölni a szemével.
