Prológus :)

395 23 3
                                    

Lesiettem a lépcsőn, hisz apám ordított, mint a minden este. A bátyám, Jason is jött. Apa ismét seggrészegre itta magát, ami csak annyit jelentett, hogy ismét megver minket. Szinte rendszeres lett az, hogy megfélemlíti az egész családot, kivéve anyát. Anyát békén hagyta, azzal a jelmondattal, hogy ha vele is elbánik nem lesz ki elvégezze a házi munkát.

- Victoria! Gyere ide! - apám mérges hangjától megrezzentem, de lassan elindultam felé.

Megfogta az államat, majd felemelte, hogy a szemébe nézzek. lehunytam a szemeim. Lehelete büdös alkohol szagot árasztott. - Nézz rám! - hangja parancsoló volt. Lassan kinyitottam könnyel teli szemeimet és ránéztem. - Hozd a nadrág szíjam. - szólt végül.

-Apa... kérlek... - kezdtem el könyörögni ami talán még jobban feldühítette.

- Azt mondtam! Hozd. A. Nadrág. Szíjam. - mondta kimérten.

Meg se mertem mozdulni és ennek meg lett a következménye. Keze akkorát csattant az arcomon, hogy az erejétől a földre estem.

- Azt mondtam hozd ide! - üvöltötte.

Gyorsan felálltam és elindultam az övtartókhoz. Kinyitottam a szekrényt, ahol több szíj is volt.

- A fekete hosszút hozd. - mondta parancsolóan.

Na igen. A fekete hosszú. Egyszer kaptam ki belőle, de az iszonyatos volt. Egy napig nem tudtam fel állni és még ma is megvan a helye. remegő kezekkel akasztottam le a kemény és vastag bőrszíjat, majd becsuktam a szekrény ajtaját és elindultam vissza a nappaliba.

- Apa hagyd békén Vick-et! - szólt bele Jason is.

- Ne szólj bele! - mordult fel ismét apa. - Amiért bele szóltál még két csapást érdemel és ti végig nézitek. Nicole drágám menj és készíts vacsorát. - szólt anyához kedvesen, aki rögtön felpattant és a konyhába ment. - Vedd le pólód Victoria. - követelte apa.

Remegve levettem a pólóm, ahogy apa kérte.

- Támaszd meg magad a kanapén. - folytatta. Tettem, amit mondott és két kezemen megtámaszkodva lehajoltam a karfához. - Ha sikítasz vagy bármi mást két csapással többet kapsz. - tájékoztatott. - Összesen 20 csapást kapsz, azért mert ellenszegültél, amikor megkértelek valamiért és mert így tartja kedvem, na meg megtehetem. - röhögte el magát.

Össze szorítottam ajkaimat és csak bólintottam. Kétrét hajtotta a szíjat, megfogta a végét, majd meglendítve rám csapott... újra és újra... Könnyeim azonnal kifakadtak, de hangot nem adtam ki magamból, hisz akkor csak magamnak tettem volna hosszabbá. Valami meleget éreztem lefolyni a gerincemen és tudtam, hogy ez a hülye véresre csapkodja a hátam. A vér lefolyt a hasamra onnan pedig a rövid nadrágomra. A csatos felével kezdett ütlegelni és éreztem ahogy felhasad a bőröm.

- Ez így unalmas. - mondta magának, majd bement a konyhába. Késsel a kezében érkezett vissza, megrémültem. - Nyugodj meg, csak mélyítek a sebeken. - nevetett és láthatólag megőrjítette a vérem.

Éles fájdalmat éreztem a hátamban, ahogy a kést végig húzta, hogy a seb mélyebb legyen.

Hirtelen minden elsötétült és csak annyit éreztem, hogy a hideg padlón csattanok.

B���:�7k�


She's Mine!Where stories live. Discover now