DarkSide-h.s./befejezett

21.

Kezeit összekulcsolta az enyémmel és fejem fölé emelte azt.
Sokat gondolkoztam már azon ki is arra a bizonyos intim pillanatra a megfelelő személy és,hogy én ezt honnét fogom megtudni.Nekem nem volt anyukám,aki mellettem volt és eltudta volna mondani a méhecske,viràg felállást.
Úgy érzem Harry a tökéletes személy.Ő vigyáz rám és teljes mértékben megbízok benne.
Szeretem őt,bár ő ezt még világosan nem mondta ki.Talán fél,bár ez butaság.Harry oly annyira magabiztos személy.Kétlem,hogy bármitől is kéne félnie.

Kezeit lecsúsztatta oldalamon,majd felültetett.Ajkamtól egy percre sem szakadt el.
Pólom alá vezette hatalmas tenyereit és belemarkolt mellembe.Hajába túrtam,majd elváltam ajkaitól.Ő szép lassan levette rólam a felsőt.
Ettől a ponttol kezdve nem tudtam mit kell tennem.Pólója szegélyéhez nyúltam.
-Ne.-suttogta.
Egy pillanatra értetlen fejet vágtam.
-Én teszlek boldoggá.-eresztett egy csínytalan mosolyt.
Ismét nyakamat lepte el apró puszikkal,kezeivel hasamat cirógatta.
Farmeromat kigombolta.Kissé feljebb billentettem a csípőmet,hogy ő könnyebben lehúzhassa rólam.
Szemeimbe nézett,miközben lehúzta az erős anyagot lábaimról.A levegő redkívül meleggé vált.
Ismét felmászott hozzám,majd újból magáévá tette ajkaimat,amik már sajogta a sok csóktól.
Kezeit bevezette bugyimba.Halk sóhaj hagyta el a számat.Még szorosabban markoltam Harryt.Finom mozdulatokkal elégítette ki vágyaimat.Mikor már azt hittem minden szét esik körülöttem és a forró levegő eléget bellülről Harry felhejezte ujját.
Pár másodperc sem telt el és magával ragadott az ismeretlen.
Szaporán vettem a levegőt,mellkasam neki nyomódott izmos testéhez.Éreztem Őt lábam között.
-Annyira boldog vagyok.-harapta meg kissé ajkaimat egy apró csók közepette.
Pár másodpercig még simogatta a bőröm és bókokkal halmozott el,míg vissza nem nyugodott a légzésem.

Elaludhattam.
Testem Harry kezei között pihent.Felnéztem rá.Nyugodt arca halványan elmsolyodott,ezzel elárulva,hogy ébren van.
Be voltunk takarózva az összegyűrt paplanba.Rajtam még mindig csak egy melltartó volt és éreztem,ahogy  fenekem Harrynek nyomódik.Fészkelődni kezdtem.
-Nyugi édes.-mormogott Harry.
Halkan kuncogtam.
-Mennyi az idő.-néztem körbe a szobába óra után kutakodva.
Harry lassan kibújt melőlem és telefonját kezdte keresni a mellette lévő komódon.
-14:56.Csak nem sietsz valahova?
Ajkaimat beszívtam.
-Ami azt illeti 5 órakor találkozóm van,de mielőtt bármire is kikövetkeztetnél Louis is jön és természetesen te is velem tarthatsz?
Harry felvonta szemöldökét.Szemei ilyenkor viccesen kitágultak.Talán ez volt a leggyakrabban használt arc mimikája.Vagy csak én váltom ki belőle.
-Mindig meglepsz.-fürkészte arcomat.
-Nem is vagy kíváncsi a részletekre?-ültem fel vele szembe.A takaró lecsúszott felsőtestemről,ezzel Harry szemeit odavonzva.
-Mesélj csak,hallgatlak.-dőlt kényelmesen hátra és megnyalta ajkait.Kócos ,hosszú hajamba túrtam.
-Tudod én elmentem Lorettával és Naillal korcsolyázni...
"Furcsa is,hogy azóta nem keresett egyikőjük sem,főleg Niall."
-Az a szőke,ír akcentusu fazon?
-Naill nagyon kedves és aranyos barát.-forgattam meg szemeimet és a vigyorgó Harryre néztem,majd folytattam.
-Elmentünk teát venni és az elöttem lévő férfit megszólították.Liam Paynek hívták az illetőt.Ő volt apám egyik alkalmazottja...
-Louis elmesélte.-bólogatott komolyan Harry.
-Kíváncsi lennék te mikor beszéltél vele,de most úgy érzem a téma maradjon Liamnél.
Harry felállt az ágyból és a korábban kiválasztott fehér ing helyett egy újabbat vett elő.
-Vele találkozom,bár még nem mondtam neki,hogy ti is jöttök.
-Természetesen megyünk.Ki tudja milyen alak.-vált komollyá.
-Nem tűnik gyanúsnak.-rántottam meg a vállam.-Bár nem árt óvatosnak lenni.
-Hova megyünk?
-L kávézóba.
-Oké.-gombolta be ingjét.
-Haragszol?
-Miért kéne?-nyújtotta felém a kezét,amit én hezitálva fogadtam el tudva,hogy nincs rajtam bugyi és csak egy takaró takar.
-Felöltözök.-rágcsáltam szám szélét.
-Elöttem ne légy szégyenlős.Csak rajta.-mosolygott perverzen.
Elpirultam,majd kezét megfogva álltam fel ezzel lehullott rólam a kék anyag.Harry kezembe adta bugyimat és gatyámat.

Miután Harryvel elmentünk enni ,felvettük Louist és L kávézójába mentünk.
-Vagy ezerszer hívtalak.-bosszankodott a vonal túlsó végén Loretta.
-Tudom,sajnálom,hogy nem vettem fel.Sok dolgom akadt.
-Példál tanulás?-kérdezte gúnyosan.
-Nem.-vágtam rá.Beugrott,hogy szünet után dolgozatok következnek és ennek hatására gyomrom görcsbe rándult.
-Érdekes,mert Naillal nem lehettél.
-Ezt meg honnét veszed?-kérdeztem ledöbbenve.Harry kezeit megéresztem combomon.
-Beszéltem vele.Sokat beszélek vele mostanában és elmondta,hogy közölted vele nem akarsz...
-Nekem erre most nincs időm,ne haragúdj,majd beszélünk.-tereltem témát és leraktam.
-Ki volt az?Csak nem Clarie?-kérdezte a hátsó ülésről Louis.
-Nem nem ő,hanem az egyik osztálytársam.-feleltem hanyagul.-Szünet után dolgozatok.
-Ez engem nem érdekel.-tette fel kezét Lou.
-Tanulj rá,nem akarom,hogy elvegyem a tanulásról az eszed.-mondta Harry.
-Nem teszel te semmi rosszat,csak kevés az időm tanulni.Mindössze ennyi a gond.

Nem sokkal késöbb megérkeztünk a kis útszéli kávézóba.Nagyon meleg hangulatú volt.Nem volt olyan sok ember,így érthető miért ezt választotta Liam.
Körülnéztem a boxokon,miközbe éreztem a szorosan nyomomba tartó fiúkat.
Liam magas,borostás alakja felbukkant az egyik oldalsó,zöld boxban.
Felemelte fejét és furcsán méregetett minket.Arcomat elöntötte a forróság,csupán azért mert megígértem neki,hogy nem árulom el,hogy itt van Londonba.
***
Ahoi!
Az előző részhez nem érkezett komment,ami furcsa,mert mindig szoktatok valamicskét odabiggyeszteni,remélem nem azért mert nem tetszett...