DarkSide-h.s./befejezett

26.

Miután megszakítottam a Harryvel való beszélgetést elvonultam a fürdőbe.Leborotváltam a lábamat,majd lefürödtem.Hajamat befontam egy copfba és belebújtam a karácsonyi pizsimbe,ami egy piros,rénszarvasos pulcsiból és egy zöld nadrágból állt.A karácsony szelleme mindig magával ragad.Zene hallgatás,sütés és a karácsonyfa illata,olyan fenséges dolog.Nem is értem,hogy nem szerethetik páran.Például ott van Clarie.Ő a karácsonyba a vásárlást szereti és azt ha ajándékokat kaphat.Oké ,elég őrült egy lány,nem is várok tőle sokat.Szerinte a karácsonytól meghízunk és még márciusban sem adjuk le a felvett kilókat.
Nem értek vele egyet.Én ennyire nem szoktam oda figyelni az alakomra,szerencsémre nem vagyok az a hízós alkat,de sportolni szeretek.

Hosszú harcok árán tudtam csak elaludni.Izgatott voltam és vártam Harryt.Az óra hajnali hármat ütött,mikor zörgést hallottam kintről.A szememet dörzsölve keltem fel és nyitottam ki hallkan az ajtómat.Kipillantottam rajta és nyugodtan vettem tudomásul,hogy csak apu zörög a cuccaival.
Akkor értem a lépcső tetejére,mikor becsukta maga után a bejárati ajtót.Kifújtam az addig bennt tartott levegőt és elmosolyodtam.
"Tuti,hogy nem alszom vissza addig amíg Harryt nem tudom magam mellett!"
Levonultam a nappaliba és úgy döntöttem megvárom Harryt.Mégrengeteg időm volt,de az álom nem jött a szememre.A Tv halkan szólt és a sötétben szinte túl fényes képet adott,ami bántotta a szemem.
A ház csendes volt.Túl csendes.Rajtam kívül senki nem volt a házban.Legalább is ébren.Gondolataim kezdtek egyre sötétebbek lenni.
Pont akkor hagy egyedül apám,amikor valaki szó szerint rám vadászik és meg akar ölni bosszúból.Összehúztam magam a kanapén.Lehet paranoiás vagyok ,de a helyzetembe nem is lehetnék másmilyen.
Még egy darabig feszülten,meredtem ültem az ágyon,amikor szép lassan kezdett lecsukódni a szemem.
Nem tudom mennyit szusszanhattam,amikor kaparást hallottam a téli kertből.Az órára néztem.3:55.Remegni kezdtem és egy izzadság csepp jelent meg a halántékomon.Harry azt mondta a legkésőbb hajnali öt órakor már itt lesz,szóval ő nem zöröghet ,ha csak nem egy állat az.
Lassan felálltam és a villanykapcsolóhoz sétáltam.Az egész testem remegett a félelemtől.Mielőtt kezem a kapcsolóra vándoroltak volna,az agyam kapcsolt.Visszalopakodtam a kanapéhoz,ami alá elrejtettem egy pisztolyt még annak idelyén.Fő a biztonság,és ez most micsoda jól jön!
Áldottam magamat eszemért.Kezem még mindig remegett mikor letérdelve kihúztam a hideg,nehéz fegyvert,de fel állni már nem álltam fel vele.Jobbnak láttam a helyén hagyni.
Tarkómnak nyomódott egy kemény,hideg tárgy.
"Tuti nem Harold az!"szorítottam össze szemeimet.
-És még is igaz!Egyedül vagy itthon.-szólalt meg az ismerős hang.Túl ismerős.-Fordulj meg édes,kicsi Nadia!-nem mozdultam,csak átkoztam magam.Tudtam,hogy nem kellett volna bedőlnöm neki!
-Azt mondtam fordulj meg!-dörmögte fenyegetően a fülembe a férfi.
Megfordultam és Liam Payne állt előttem teljes életnagyságában.
-Micsoda kellemes meglepetés,igaz?!-mosolygott keserűen.
Tartottam magam és tudtam csak ki kell húznom addig amíg Harry ide nem ér.
-Válaszolj!Örülsz,vagy sem?!-ordított az arcomba.
Összerezdültem.
-Repesek az örömtől.-szorítottam össze fogaimat.
Csak egy halk hümmögés hagyta el száját,míg a pisztolyt maga mellé nem eresztette.
-Tudtam,hogy örülni fogsz!Most pedig megengedem,hogy magadra kapj egy cipőt és egy kabátot és indulunk Mr.Grogbyhoz.
-Beteg vagy.-léptem tőle hátrébb ő azonban elkapta a csuklómat.
-Felőlem jöhetsz kabát nélkül is.-rántotta meg vállát és maga után kezdett el cibálni.
Bepánikoltam.
Kirántottam karomat övéből,de rám vetette magát és mielőtt ordítottam volna bárkinek is,befogta a számat.
-Édes szivem!-cincogott.-Nincs senki aki tudna neked segíteni,meg Harry és Louis sem.
Megdermedtem.
-Mit csináltál?-ordítottam.
-Oh én semmit.Inkább csak sokáig álltak ellen és hatástalanítani kellett őket.
Legördült egy könnycsepp az arcomon.
-De nem...jól vannak!Ne hazúdj.-estem össze hisztérikusan.
-Na gyere!-karomnál fogva húzott,ráncigált a földön egészen a bejáratig,ahol a fogasnak lökött ami felborult.
-Vegyél fel egy kibebaszott kabátot és azonnal gyere velem!-fröcsögött.
Remegve öltöztem fel és a lehető legtöbb holmit magamra cibáltam.Kitudja hova visz mennyi időre,sőt azt se biztos,hogy haza jutok.
Hol van ilyenkor a személyzet?
Liam becsapta maga után a barna kaput,ami hatalmasat dörrent.Az út szélén egy ezüst autó állt amibe szintén belelökött.A fegyverét a kalaptartóra lökte.Szemem a fegyver és közte járt,de látta mit készülök tenni,így azonnal egy gúnyos mosoly közepette lekapta onnét és a kezébe fogva vezetett.
-Hova megyünk?-remegtem,pedig nagyon felöltöztem.
-Már mondtam!Grogbyhoz.-válaszolta unottan.
Hosszú,félelmetes csönd volt egy darabig.Sok kérdésem lett volna,de nem akartam tudni rájuk a választ.Vagyok olyan okos,hogy szép lassan majd összeálljanak a képkockák.Az már biztos.
Liam Payne nem az akinek mondta magát.
***
Sziasztok!
Köszönöm az előző részhez érkezett kommenteket és az őrült embereket/embert,akik bíztatnak.(tutdja jól,hogy kiről beszélek)
Elérkeztünk a történet csúcspontjához,illetve még csak most kezdtünk bele.Sokat gondolkodtam külön szedjem-e és ez legyen a 2.évad Dirty Dark Side néven,de úgy döntöttem megírom egybe,cakli-pakli.
A borítót biztosan sokan észrevettétek.Igen!Ez egy egyedi tervezésű,részhez igazított képecske és remélhetőleg egyre több ilyennel fogtok találkozni.
Na nem fecsegek tovább.Köszönöm bolondgombák,hogy vagytok!