8.fejezet

94 8 0
                                    

Azon gondolkodtam ,hogy most van talán az utolsó kézzelfogható lehetőségem ,hogy bármi történjen Harry és köztem. Még ha ez hülyén is hangzik,én akkor komolyan gondoltam. Az egész este fáradalmai mind elmosódtak az elmémben és csak a pillanatra koncentráltam.

Így egy lépést határozottan előre léptem és beszédre nyitottam volna a számat,ha nem előz meg.
Ő is megtett egy lèpést az irányomba így a mellkasa az enyémnek nyomódott . Bár a kordon még mindig ott állt közöttünk ami egyre jobban zavart mindkettőnket. Halkan suttogni kezdett ,amit az őrült sikítozásoktól alig hallottam,de végül kivettem a mondatok lényegét.
-Lenne kedved csatlakozni hozzám? - intett a kocsi felè.
Ez volt az amire nem számítottam. Álmaimban sem gondoltam volna,hogy ez egyszer pont velem fog megtörténni. Így és itt.
Ha kívülről làttam volna magamat,valószínűleg szemberöhögtem volna a tükörképemet. Mit láthatott bennem? Teljesen külön súlycsoport , két külön világ. Ő fent ,én lent. Harry Styles és Kékesi Anna. Nevetséges.

Ahogyan az is,ahogy reagáltam. Önkéntelenül elvigyorogtam magamat és bólintottam. Kívülről magabiztosnak tűnhettem a magam módján,de belül a szálak összegabalyodtak. Csak egy ember tudta volna ezt kibogozni ,aki éppen oldalról bámult minket karbatett kézzel mosolyogva.
Mikor Klau felè pillantottam , ő vadul integetni kezdett. Azt hitte minden rendben van. Ó Istenem mennyire nem volt rendben semmi!

-Mit mondasz?-kérdezte Harry siettetve,közben mellette a biztonsági őr sűrűn órájára pillantgatott,mintha neki nem mindegy lenne mikor mennek.
Valójában ezt akarom? Tettem fel magamban a kérdést. Hiszen nyilván itt nem csak egy limonádé ivásról van szó. Erre már rájöttem . Tudtam,hogy meg akar fektetni ,nyilvánvaló abból ahogy rám néz. De miért pont engem? Nálam 1000x szebb és VÉKONYABB csajok tekergenek körülöttük ,és itt vagyok én 58 kg -mal ,felszakadt szemöldökkel,véres pólóban. Talán a nyomikra bukik? Mert akkor viszont tökèletes a választása!

-Van kedvem.- mondta ki kicsit hangosabban ,mint ahogyan akartam,erre Harry (bazdki Harry Styles!!!!!)elcsitított. Hát persze,szokjon hozzá. -De hozhatok valakit?- kérdeztem egy fokkal halkabban,mire ő csak bólintott. Gondolom sürgetésképpen.

-Szólj neki, siess- mondta közben a lányok felè fordult. Majd később megköszönik ,hogy az én jóvoltamból nyertek még egy kis időt.
Vissza felè úton Klau felé volt időm elgondolkodni,hogy fogok magammal elszámolni,ha tényleg megteszem Harryvel. Na jó ebben nen tudok dönteni,hála a mérleg horoszkópomnak.

- Klau, Klau...- fogtam meg mind a két vállát,amire ő mosolyogva reagált.
-Beszéltetek ,láttam,de miről?? -az arcomat fürkészte,de a most vagy soha pillanat még mindig tartott ezért kézen ragadva elkezdtem vonzolni a kordonok felé.
- Elhívott magával.- mondtam ki nagy levegővel. Akkora nyomás volt rajtam,azt hittem ott fulladok meg oxigènhiányban.
-Hogy mi van? - állt volna meg,de nem hagyhattam.
- Igen tudom,felelőtlen és meggondolatlan vagyok és soha...
- Ne szabadkozz már, megyünk és kész- mondta és átvette az irányítást ,ami azt jelentette már Ő húzott maga után. Pár lépésre voltunk Harrytől aki mosolyogva konstatálta ,hogy 10 perc elmúlásával mèg mindig furán nézek ki. Azt hittem számára csak ez vagyok.
De tévedtem..

Not an illusion (H.S.-One Direction fanfic)Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ