Not an illusion (H.S.-One Direction fanfic)

2.fejezet

Megálltunk. Annyira megijedtem a hirtelen fékezéstől,hogy azonnal abbahagytam az éneklést és értetlen fejjel Klau felé fordultam.
-Mi a fene ütött beléd? Miért kell ilyen őrült ..
-Vissza kell mennünk, jönnek mögöttünk? -szakított félbe ,de intett a fejemmel ,hogy senki nem jön mögöttünk . Nem értettem így megint rákérdeztem miközben ő elkezdett tolatni és másodperceken belűl a kocsi megfordult az ellenkező irányba ,ellenkező sávban.
-Ott hagytam a pénztárcámat ,benne az összes hitelkártyámmal ,készpénzzel ,a ballagási fényképeddel. A rohadt életbe -ütött rá egyet a kormányra. Szuper. Egyszerre fogott el az izgalom és a pánik.
- Hol hagytad? - de nem válaszolt ,szerintem a sírás szélén állt. És nyilván nem szabadott volna erre gondolnom,de lehet ,hogy Harry még ott van és akkor az azt jelenti ,hogy lehet látni fogom újra. Na mi is van azzal a szerencsèvel?!
- Nem tudom,biztosan már elvitték. Jézusom azonnal le kell tiltanom a kártyát,rajta van az összes pénzem a tandíjra és a szülinapodra és a kocsira is kell költenem ...
- Hé nyugi. - tettem a kezemet az övére - biztos ,hogy mèg vannak ott ,csak 2 óra telt el a koncert óta. Még megtalálhatjuk ,ne aggódj. - mondtam,bár nem nagyon hittem a szavaimban. Rengeteg ember volt ott és ha egy pénzzel teli tárca eltűnik ,nos az lehet már nem kerül elő. Nagy szerencse kell hozzá.
És bumm megint Harry jutott eszembe. Miért nem tud békén hagyni? Biztos már rég elindultak vissza valahova. Nem hinném ,hogy egy 3 csillagis szállodában fognak megszállni. Vagy kitudja,lehet Harry kiszúrta magának az egyik kiscsajt és most éppen vele kufircol. Haha helló féltèkenység ,rég találkoztunk.
- Tudom hol hagytam!- szólalt meg Klau olyan 10 perc csönd elteltével. - Tudod mikor fizettem a kólát, és ott volt az a nagyon csúnya pultos srác akivel tavaly nyáron flörtöltem becsípve ,na utánam szólt,de nem fordultam meg ,mert azt hittem 'úgy ' akar valamit. - fújta ki hangosan a levegőt - Úristen ,hogy lehettem ilyen hülye . Biztos ,hogy eltette. Bárcsak tudnám a nevét...- gondolkozott. - Mindegy ,visszamegyünk még tuti ott vannak ,azt a rumlit csak el kell takarítania valakinek . Te pedig találkozhatsz azzal a göndör hajú sráccal akiről már vagy 3 órája ábrándozol.-kuncogott.
- Mi ? Én nem ábrándozom semmilyen Harry Styles nevű göndör fiúról.- védten be magamat ,közben pedig olyan arcot vágtam ,mint akinek gőze nincs semmiről.
- Tehát ez a neve? - lebuktam. Na szép most magyarázkodhatok.
- Nem. Nincs semmilyen göndör hajú srác . - mondtam és azt hittem ezzel lezártuk a tèmát. Bekapcsoltam a rádiót és épp a Maroon 5- She will be loved ment. Közben tényleg próbaltam ,nem arra a kócos hajra és zöld szempárra gondolni. Ha már Klaunak is feltünő rég rossz.
- Jézusom!-kiáltott fel. - Tudom ki az a Harry Styles. Az a srác a One Directionból. - ütötte meg a karomat. Szép Klau,nem csalódtam . Végülis csak most voltunk egy másfél órás koncertjükön. De csak szemöldök felhúzva ,mosolyogva bólintottam. - Tetszik neked valld be. - bökött meg a tökéletesen manikűrözött kezével. Még ha csak tetszene...
- Nem . Dehogy. Mármint jól néz ki ,de az összes jóképű. - vágtam rá azonnal. Hazudok.- Nem ,Harry annyira nem is az esetem. A göndör hosszú hajával, a folyamatosan csillogó szemével, a bohókás jellemével, a lassú beszédével , kopp-kopp os viccei el , a sok tetkójával, azzal a dermesztően gyönyörű mosolyával, gödröcskèivel, a ló nevetésével , a magas biztonságot sugalló termetével, a különc ,lezser,de elegáns stílusával , a kigombolt ingjeivel , a szűk nacijaival, a mèly és a tiszta magas hangjaival, a nevével , csak azzal ,hogy önmaga. Szóval nem. - ráztam meg a fejemet. Nem hiszem el ,hogy ezt én mondtam . Klaunak 1 perc biztos kellett mire felfogta miket mondtam .
- Szerintem te beleestél. - nézett összeszűkült szemekkel. Hogy eshetnék bele egy olyan srácba akit nem is ismerek? Semmit nem tudok róla. Ez csak a látszat. Nem vagyok szerelmes. Vagyis de,de csak annyira ,mint amennyire több millió lány a világon. Ebbe eddig bele sem gondoltam. Elszomorító.
- Nem dehogy. Ne beszéljünk erről. - lógattam ki a karomat a nyitott ablakon rádöntve a fejemet. Klau nem szólt semmit csak a fejét rázva mosolygott de tudtam ezzel nincs lezárva. Mindenkinél jobban ismert ,neki nem tudtam hazudni,nem azért mert nem akartam,inkább,mert átlátott rajtam. Lejjebb halkította a zenét. És 5 perccel később már békésen szunyókáltam Birdy hangjára, Mr.szűk nacival álmodva.