11.part

1.2K 78 10
                                    

Egy hét telt el azóta, hogy Faye-t elütötték egy autóval. Az alatt az egy hét alatt, Ryan minden egyes nap bent van mellette, ameddig a látogatást engedik. Niall szintén minden egyes nap bent van nála, de ő nem tud sokáig ott lenni vele, mivel a nagyszüleinek segítkezik otthon. Mr. Scofield is meglátogatta őt, amikor az ideje engedte. Legfőképpen azért ment be hozzá, hogy érdeklődjön Ryan felől is, hogy hogyan viseli az egész kialakult szituációt.

Ryan mindent elmondott. Hogy hogyan érzi magát az egész kialakult helyzet miatt. Mr. Scofield megnyugtatta őt, hogy nem az ő hibája. S bizonyára, Faye nem beszélt az érzéseiről, a gondolatairól. Úgy gondolta Mr. Scofield, hogy Faye maga szerette volna megoldani minden egyes problémáját. Nem szeretett volna segítséget kérni, mert az azt bizonyítaná, hogy gyenge, és Faye nem akart gyengének tűnni senki előtt.

Miután Ryan és Mr. Scofield sokat beszélgettek, Mr. Scofield-nak el kellett mennie, mivel dolgoznia kellett. Ryan megértette, majd egy hálás mosolyt küldött felé, amit Mr. Scofield viszonzott, majd elment.

Így, már csak a szobában ő és Faye volt, aki még mindig kómában és magatehetetlenül feküdt a kórházi ágyon, már több, mint egy hete. Ryan sokat beszélt Faye-hez, mert azt olvasta, hogy aki kómában van, az minden egyes szavat hall. Így Ryan mindig beszélt hozzá.

Ryan, mikor még kisgyerek volt, mindig azt képzelte, hogy lesz egy gyönyörű családja, akikkel boldogan élhet. Megismerte Mary-t az iskolában, akkor már tudta, hogy őt fogja feleségül venni. És lesz egy gyönyörű szép kislányuk. Ryan, mindig is egy kislányt szeretett volna, de amikor megtudta, hogy felesége nem eshet teherbe, kissé szomorú volt. Aztán Mary mondta, hogy fogadjanak örökbe egy gyermeket. Így jött képbe Faye.

Boldogok voltak, amikor Faye is szerette volna, hogy ők legyenek a szülei. Megígérte saját magának, hogy Faye-el úgy fog viselkedni, illetve, úgy fog vele törődni, mintha a saját kislánya lenne. Ez így is volt. Addig a napig, amíg Mary elhunyt.

Eszébe jutott, hogy mit ígért meg a feleségének halála napján. Hogy mindenben számíthat Faye ő rá. De ezt az ígéretet megszegte. Nem foglalkozott vele, nem is törődött vele. Elképzelte, hogy ez milyen lehetett Faye-nek, hogy mindenki magára hagyta őt. Faye nem tehetett semmiről sem, ami vele történt. Ryan átkozta magát, amiért idáig süllyedt a kapcsolatuk egymással, hogy Faye nem akarja őt tovább az apjának, és hogy elakar menni tőle. Tudja pontosan, hogy az ő hibája.

Nem hagyhatom, hogy Faye elmenjen tőlem. Szeretem őt, még az életemnél is jobban. Sajnálom Mary, hogy nem tartottam be az ígéretemet, de ismét megígérem neked, hogy ezen változtatni fogok. Ha Faye felébred, megígérem neki, hogy sosem fogom őt elhagyni, hogy rám mindig számíthat. Nem fogom őt elengedni.

Törölte le arcáról a könnyeit közben. Mivel az orvos belépett a szobába.

"Hogy van?" érdeklődött az orvos.

"Köszönöm, de ahhoz képest, hogy a lányom kómában van, elég jól vagyok. Mikor fog felébredni?"

"Nos. Ezt nem tudom magának így előre megmondani. Mink mindent megtettünk annak érdekében, hogy Faye magához térjen, de már csak rajta áll, hogy tovább akar élni. Imádkozzunk érte, hogy felébredjen. Minden már csak Faye-en áll." közölte az orvos a való tényt Faye-ről.

Ryan szomorkásan elmosolyodott. Megértette, hogy az orvosok minden tőlük telhetetőt megtettek, és hogy már csak rajta áll, hogy élni e akar tovább.

Az orvos ráhelyezte a kezét Ryan vállára, majd halványan elmosolyodott, de Ryan látta rajta, hogy biztatásképp tette a cselekedetét. Ryan-nak jól esett. De ez még nem hozza vissza szeretett lányát, Faye-t a kómából.

Ryan bízik és reménykedik abban, hogy Faye felébred. Nem hagyhat magamra. Nekem már csak ő van. Nincs senkim rajta kívül. Nem hagyhat itt engem. Gondolta magában, közben megérezte, hogy a telefonja rezeg a zsebében.

Nézegeti a telefon képernyőjét, mivel ismeretlen szám keresi őt. Nem tudja, hogy fel e vegye. Mivel, ha ismeretlen szám keres valakit, az általában nem jó hírekkel találja meg az illetőt. Ezért, kissé habozott, de végül felvette.

"Igen, tessék? Ryan Scott vagyok!" mutatkozott be a telefon másik vonal végén lévőnek.

"Hello! Mike Styles vagyok. Örülök, hogy hallom a hangod."

Ryan alig akarta elhinni, hogy Mike-al beszél telefonon.

"Szia, Mike. Örülök, hogy hallom én is a hangod. Mesélj, mi újság van Londonban? Fiaddal, mi újság?"

"Megvagyunk. Minden rendben van. De mindegy is. Nem ezért hívtalak. Hanem, hogy megkérdezzem, hogy hogyan vagytok. Tudom, hogy Mary elhunyt, s elhiheted, hogy nagyon sajnálom, ami történt. Elszerettem volna menni a temetésre, de a munkám miatt nem tudtam. Nagyon sajnálom, Ryan. Faye, hogy viseli? És te?"

Ryan nem is tudja, hogy mit mondjon Mike-nak.

"Köszönöm, hogy gondoltál ránk. Megértem, hogy nem tudtatok jönni. Faye..hát nem is tudom, hogy mit mondjak."

"Ryan, mi a baj? Történt valami?"

"Faye, kómában van már több, mint egy hete."

"Hogyan? De hogy történhetett ilyen? Mit mondanak az orvosok?"

Ryan hallotta Mike hangjában, hogy mennyire meglepte őt a hír, hogy Faye kómában van. Lehetett hallani, hogy aggódik iránta.

"Nos, ez egy nagyon hosszú történet, Mike. Nem is tudom. Az én hibám minden, ami Faye-el történt. Az orvosok mindent megtettek, de nem történt semmi. Azt mondta, hogy már csak Faye-en múlik minden. Ő dönti el, hogy életben akar e maradni. Nem tudom, hogy mi tévő legyek. Niall is minden nap meglátogassa Faye-t, s ő is beszél hozzá, de mind hiába, mert nem reagál semmire sem."

Fakadt ki Ryan.

"Miért nem szóltál hamarább? És ne hibáztasd magad Ryan, mert ez nem a te hibád."

"De igen. Nagyon is az én hibám. Eltávolodtam tőle. Mindent elrontottam."

"Nézd, Ryan! Vissza megyek, vagyis vissza költözünk, és akkor mindent elmondasz. Rendben? De arra kérlek téged, hogy ne hibáztasd magad, mert nem te vagy a hibás. Nagyon sajnálom, ami történt, s hamarosan találkozunk. Nekem most mennem kell. Addig is nyugodj meg. Szia!"

"Rendben. Szia."

Ezzel bontották is a vonalat. Ryan gondolkodóba esett, hogy vajon miért jönnek vissza. Hogy miért költöznek ide vissza. Nem értette. De annyit tudott, hogy nagyon jól estek neki Mike szavai.

Próbálta elhitetni magával, hogy nem ő a hibás a történtek miatt, de nem tudta. Pontosan tudta, hogy miatta fekszik a lánya kómában. Ha nem hanyagolja el őt akkor, amikor Mary meghalt, akkor most nem tartanának ott, hogy Faye kómában van.

Kincsem! Nagyon sajnálom, ami történt. Nem kellett volna hátat fordítanom neked. Neked is annyira fáj az egész, mint nekem. Próbáltál nekem segíteni, mégha nem is akartam. S valóban igazad van. Nem tudtam volna rajta segíteni. Most már belátom. Hidd el kincsem, hogy nagyon sajnálom. Nagyon, de nagyon sajnálom. Melletted kellett volna lennem, és segítenem neked. De nem tettem. Csak arra kérlek téged, hogy térj magadhoz. Küzdj, hogy életben maradj. Ha téged is elveszítenélek, nem bírnám ki. Könyörgöm neked, hogy küzdj, és remélem, hogy egyszer megtudsz nekem bocsájtani. Nagyon sajnálom kislányom. Nagyon szeretlek.

Mondta ki minden egyes szavat hangosan, hogy Faye meghallja. Mindvégig a kezét fogta, és a fejét is rátámasztotta, majd amikor felnézett, hogy megtörölje könnyekkel ásztatott arcát, meglátta, hogy Faye sír. Hogy lefolyik a könnye az arcán. De még mindig nem tért magához.

~Sziasztok! Remélem, hogy ez a rész is elnyerte tetszéseteket. Nagyon szépen köszönöm a vissza jelzéseket itt wattpadon, amit egy csillaggal vagy komival adtok tudomásomra. S facebook-on is köszönöm a vissza jelzéseket. Nagyon sokat jelent nekem, hogy tetszik az, amit csinálok. Nagyon szépen köszönöm a több, mint 2000-es olvasót. Hálás vagyok érte!
Köszönöm! ~

I Love You! Donde viven las historias. Descúbrelo ahora