1. rész - A prológus féleség

358 12 0
                                    

Kész vagyok feladni, mikor Lilan belép, nevetve néz végig rajtam, szánalmasan nézhetek ki mikor már húszadjára veszítek. Kigondolta volna, hogy kártyázáshoz is kell tehetség?Felállok, hogy átadjam a helyem, de Marcus visszahúz.
-Játszok veled, Lilian átveheti az én helyem, most nyerni fogsz meglátod, mondja a székemnek támaszkodva, és ha egyszer nyersz Gabriel megígérte, hogy megveszi neked annak a bandának a CD-jét ugye?
-Akármit EXO-ért, - jeletettem ki és vártam, hogy Lilian kiossza a kártyákat. Végül inkább Marcus játszott a nevemben, nem velem játszott, de nyertem és ez a lényeg. Gabriel meg már megvette a CD-t, akár veszíthettem volna egész végig úgyis megkaptam volna, persze egyből beraktam a lejátszóba és elkezdek énekelni mindenki balszerencséjére. Amelie, aki eddig csendesen figyelt minket mosolyogva megszólalt.
-Szóval, most, hogy torzított koreait is halottunk, ideje lenne enni.
Amelie a nővérem, a legkedvesebb személy a világon, Marcus a férje. Gabriel, Marcus legjobb barátja, Lilian , Gabriel barátnője és jómagam erre a búcsú kártya-partira gyültünk össze. Négy nap múlva Ameliék elköltöznek Koreába Marcus munkája miatt. Két hónap múlva én kimegyek nyári vakációra, koreait tanulni.
Vacsora után még jópár kört játszottunk mielőtt Lilianék elmentek, a lejátszóból a "What if..." halatszódott, nagyon rosszkor. Amelie elkezdett szipogni, mind jól tudtuk, hogy nehezére esik mindent hátra hagyni és a világ másik végébe költözni, és a sírás kitör belőlle, Marcus szorosz ölelésbe huzza.
-Elfogsz késni munkából, suttogta nővérem. Marcus átadta a stafétát nekem, egész éjszaka valami buta romantikus sorozatot nézettem Amelievel amig ő az ölemben kisírta magát.

Egy nyár, egy felejthetetlen élmény حيث تعيش القصص. اكتشف الآن