One Shot

The End

Luhan POV

Biztos tudjátok, milyen az amikor valami nagy dologról kell döntèst hoznotok ès ezen áll vagy bukik az èletetek. Ilyen pèldául a közèpiskola, egyetem, szerelem, biztosítás satöbbi... Ès èn ide sorolom saját esetemet, ami nem sok emberrel fordul elő, az...hogy otthagyj mindent amit szeretsz.
Èn most egy ilyen eset kellős közepèn vagyok, hisz már semmi nem olyan mint volt. Hogy itt mire gondolok? A bandára, melynek neve EXO. Igen, ebben a mèltán híres bandában vagyok vokalista ès be kell vallanom, már annyira nem èlvezem ezt az egèszet. Mikor debütáltunk èlvezettel álltam a rajongóink elè, akik mindig őrűlt visítozással fogadtak minket, de ez a múlt. Hisz tizenketten kezdtünk ès jelenleg tizenegyen vagyunk, de már nem sokáig. Nagyon úgy nèz ki, hogy Kris-hez hasonlóan ènis külön vizekre evezek ès szóló munkába kezdek szülőföldemen, Kínában. Tudom, ezzel sok lányt összetörök, a többi tíz tagról nem is beszèlve,de kezd elfogyni az èleterőm. Az SM semmi esèlyt nem ad arra, hogy megmutassuk mindnyájan, hogy mire vagyunk kèpesek. Nèhányan úgy ahogy megvillogtatják magukat, de ennyi. Nekem szüksègem van a figyelemre.
Ezekkel a gondolatokkal sètáltam fel a színpadra, ahol megkezdődött búcsúztatásom. Az EXO-L-ok sírtal, ahogy a mellettem álló tagok is. Megköszörültem torkom ès számhoz emeltem mikrofonom.
-Sajnálom...-ennyi telt tőlem ès mint egy bárány csatlakoztam a többsèghez, akik sírtak.-Èn nagyon sajnálom.-kezdtem zsebkendő után kutakodni.-Ígèrem, mind az EXO-t, mind titeket örökre a szívembe foglak zárni. Törtènjen bármi ti velem lesztek, ahogy èn is veletek!-zokogtam fel hangosan.-Mi örökre egy banda leszünk.-intèztem szavaimat a tagokhoz.-Most elmegyek, de mèg visszatèrek.-mosolyodtam el keserűen.
Minden tag egy emberkènt indult meg felè, de Tao èrt el előszöt, így az ő karjai fogtak közre. Viszonoztam ölelèsèt, lehunytam szemeimet ès èreztem hogy egyre többen csatlakoznak hozzánk.
Ez a nap volt EXO-s karierem vège.
HongMyungHee