10. rész

163 16 2
                                    

Elment. Itt hagyott. Én is elindultam haza kis idő múlva. Nem figyeltem,senkire és semmire. A gondolataimba merültem. Kizártam teljesen a külvilágot. Apa és anya már várt otthon.

-Apa...sajnálom-mondtam,mikor hazaértem. Az asztalnál ült.

-Sajnálhatod is-vágta hozzám. Látszólag eltudta volna még viselni,ha nem megyek haza. Felmentem a szobámba,és az ágyamra feküdtem. Mi van velem? Miért vonzódom hirtelen mind a kettő nemhez? De jobban a lányokhoz... Megcsörrent a telefonom. Derek volt az... 

-Hálló?

-Szia,Josh!

-Derek?

-Bizony! Nagyon sajnálom,hogy úgy otthagytalak. Nagyon sok mesélni valóm van!

-Nekem is-sóhajtottam.

-Mi történt?

-Majd amikor megérkezel,elmesélem. Kimenjek eléd a reptérre?

-Nem,nem kell,köszi. Akkor,holnapután beszélünk. Szia!

-Szia-letettem,majd eldobtam. Most mi a f*sz legyen? Derek is ilyenkor tud haza jönni... Amikor semmivel nem vagyok tisztában... NEM ÉRTEK SEMMIT! Lementem,mert már rohadt éhes voltam. Anya és apa pont beszélgettek. Megálltam a lépcső utolsó fokán,és hallgatóztam.

-Figyelj...Nem lehet így bánni Joshal! Hisz még gyerek! Bocsánatot kell kérned tőle,hogy megütötted!

-De megérdemelte-mondta apa,és kissé felhúzta magát.

-És ha nem fog már apaként tekinteni rád? Ha már csak egy leszel a sok "bántalmazza a fiát apa" közül?! Azt hittem,sose jutunk el idáig!

-Én meg azt hittem,sose lesz meleg!-vágta apa anya fejéhez.

-Nem tehet róla!

-Oké-apu felállt,én pedig kimentem a konyhába.

-Sajnálom,hogy élek-mondtam,haragos szemmel. Apa megállt előttem,anya pedig a szájához kapta a kezét. Elmentem egy késért,és átvágtam az ereim. Sosem gondoltam volna,hogy így lesz vége. Egy családi vita miatt fogok meghalni. Pont Derek érkezése előtt. És a lány,az a kedves lány...akinek elfelejtettem a nevét...Mielőtt vele lehettem volna... Anya elkapott,mielőtt beverem valahova a fejem... De már késő volt.

Itt lett vége. Jöttek ugyan a mentősök,de késő volt. Josht a kanapéra vitték,és megpróbálták elzárni a vérfolyást,nameg újraéleszteni. Ebből a kettőből egyik sem sikerült. A mentősök elmentek,az apa pedig a hullaszállítókat hívta. Az anyukának csak úgy hulltak könnyei,de az apja még bűnbűnó képet sem vágott. Az anyja végig ott ült mellette,és arcát simogatta. Joshnak a bőre elhanyványult,szemei üvegesen a plafonra meredtek. Az anyuka lecsukta őket,és puszit nyomott az arcára. Mikor megérkeztek a hullaszállítósok egy hordágyféleségre rakták őt,majd egy fék anyaggal letakartá,és berakták a kocsi hátsó felébe. Elvitték...

*2 évvel később*

Derek és az egyik haverja ott áll a sírnál. Dereknek a könnyei potyognak,de a másiknak még csak a szeme sem rebben. Telefonál. A volt barátja egy virágcsokrot rak a végére egy vázába. 

-Na,végeztél e már?-tette le a telefont a fiú.

-Igen,végeztem-morgott Derek,majd elmentek.

Hali!^^

Köszi azoknak,akik végig olvasták! Remélem tetszett.^*^

Nem Értek SemmitOnde histórias criam vida. Descubra agora