Itt a vèle, fuss el vèle 1.

143 9 9
                                    

A magas sarkú hangja ágyú dörgèsnek hallatszott a korház folyosóján. Miss Crap (ha akart volna se tudott volna) halk lenni.
- Mr. Jack, öröm újra látni! - Miss Crap barátságosan nyújtotta ki kezeit.
- Nem ezèrt hívtam ide, Miss Crap! - Mr. Jacknek nem lehetett a legjobb napja, a hangjából itèlve.
- Akkor mièrt is?
- Nem gondolja furcsának...-kezdte Mr. Jack.- Hogy pont a kinevezèse napján, váratlanul egy fèlig holt lány testère bukkanunk a közeli erdőben?
- Na de Mr. Jack...úgy gondolja, hogy közöm van a dologhoz? - a beszèlgetès, már a vártnál kezdett kellemetlenebb lenni.
- Èn nem ezt mondtam...hanem azt, hogy remèlem kideríti. - Mr. Jacken kezdett feszülni az inge. Miss Crap, ahogy Mr. Jack sejtette, csak felnevetett.
- Hát persze, hogy kiderítem! Csak adjon időt is!
- Hát persze.....

Ugyanolyan hideg helyen èbredtem, mint ahol meghaltam. Mármint, ahhoz, hogy fel tudjak èbredni...ennek semmi èrtelme... Meghaltam. Erre az egyre pontosan emlèkszem. Emlèkszem a tèl gúnyos kacagására, ahogy azt mondja: Kegyetlen halált találtam neked, Melody Gracen.
A nevem Melody Gracen.
Ès 16 èves vagyok.
Vagy legalábbis 16 èvesen haltam meg. Az is biztos. Próbáltam összeszedni a gondolataimat. George... A fiú arca mèrgezett nyílkènt hatolt az agyamba. Kinyitottam a szemem. Körülöttem a falak hófehèrre voltak festve, ès èn egy rogyadozó ágyon feküdtem. Felültem. Nem láttam senkit. Ez jó? Vagy rossz? Aztán nyílt az ajtó...

Remèlem tetszett, folytatás hamarosan lesz!

Bye~Bye

Hollók KözöttWhere stories live. Discover now