Farkasokkal Suttogó

Kábulat

Eltévedtem. Biztos vagyok benne. Itt még nem jártam ezen a réten itt az erdő között. Úgy döntöttem lefekszem aludni. Pihenésre van szükségem fáradt vagyok, izzadt , és lukas a hasam az éhségtől nem is beszélve a fejemen lévő sebről. A vérzés ugyan elállt ,de az agyam szép csendben lüktetett és fájt. Nagynehezen felmásztam egy fa hosszú még elérhető ágára. Alig tudtam felemelni magam, hulla vagyok tényleg. Valami ropogott a hátizsákom oldalában. Egy csokis keksz! Megmentőm!
Hihetetlen gyorsasággal faltam fel a már darabokra tört kekszet. A csillagos ég gyönyörű volt de eszembe juttatta az otthonom. Inkább lehunytam a szemem....
Arra ébredtem , hogy valaki simogatja a fejem. Sikítottam mire a valaki befogta a számat. A keze meleg volt és erdei moha és virág illatot árasztott. Magához húzott ,az arcát még mindig nem láttam. Elkezdtem kapálózni mire elengedett és magafelé fordított. Mély fekete szemébe néztem a hold halvány sugaraiban. Egy fiú. Egy fiú az erdő közepén. Mit akar tőlem?
- Nyugalom-a hangja mély volt és nyugodt. Barátságos. - Nem bántalak.
- Ki vagy te? Mit akarsz?- Itt élek és segíteni akarok. - Megsimogatta az arcom. Érintésére elkezdett bizseregni a bőröm. Ideges vagyok. Az idegen közelebb jön. Egyre érzem az illatát a teste melegét. Hirtelen úgy érzem megszűnt az erdő a fák elpárolognak. Csak ketten maradtunk. A száját az enyémre tapasztja. Nem érzek ingert hogy elrántsam a fejem. A csókja lágy. Nem tart sokáig és élveztem. Végül átölel. - Annyira félek!-mondom.
-Vigyázok rád. - a kábulatában vagyok. Fáradt és éhes és meggyötört. Felkap és magához ölel a szemem lecsukom és a mellkasához bújok. Annyira álmos vagyok hogy elalszom , de azt érzem ahogy visz és letesz valami puhára. Az álom magával húz. Egyre mélyebbre és mélyebbre a szemem reggelig ki sem nyitom csak alszom .....