3.rész

47 3 3
                                    

Eszméletlenül fekszem a földön nem tudom hány napig.
Talán egy vagy kettő.
Nem tudom olyan mintha évezredek telkének ell.
A szívem fell tudna robbani.
Mocorgok kinyitom a szemem.
Leülök a földre várom a halálomat.
Nincs már mit vesztenem!
Mikor egy fűrészlapot pillantok meg.
Csak egy kicsit kell nyútozkodnom és meglesz.
Meg van egyik lánc szemet elfűrészelem úgy hogy csak egy rántás legyen és kiszabadulok.
Várok az embere.
Azon gondolkozok hogy milyen nap lehet.
Csütörtök volt mikor leütötek.
És azt hiszem tegnap mondta a fogvataróm hogy jó reggelt.
Akkor ma minden bizonyal péntek van.
Vagy ki tudja.

Kis idő múlva.
Halk járjálást hallok.
Ezaz gyere csak gyere.
Az ajtó kinyílik. A csávó egyik kezében Stella feje a másikban Rayé.
Lerakja az asztalra majd így szól.
- Shawn köszönj szépen kis barátaidnak. -nevet.
- A te fejedet is oda fogom rakni. -mondom neki.
- Ès mégis hogy ki rántod a falból a láncot és addig kaparod a torkomat még le nem esik a fejem? Na de Shawn ilyén még a filmekben sincs. - jót nevet rajtam.
- Igen kirántom a falból a láncot és a kezedben lévő kardal vágom le a fejed. -nézekrá.
Ettöl még nagyobb nevetésbe kezd.
- Adok egy percet hogy meg ölj ha nem teszed akkor én fogom megtenni. -nézek rá.
Magamban számolok 60-tól visza felé.
Nevet nagyon már földön fetreng nem tudja mi váll rá.
10....9......8.....7.....6.......5.....4.....3....2...1.
-Hopsz le telt az idő! -szólok neki.
Egy hirtelen mozdulatal kiszabadítom magam.
Ès fejbe rúgom. Csodálkozva nézrám. Felveszem a kardot.
-Ne........
Már repül a feje.
- Kuss -szólalok meg.
Megvártam hogy még az idegektöl rágatózik a teste. Jól esett végig nézni.
Odda dobtam a kardot a holttestére.
Lassan sétálok ki.
Mimáron egyedül.
Kimegyek valami járművet keresni.

Ell lök egy zombi és rám mászik egyböl társul hozzá még kettő.
A torkomba harap.
Mint az első álmomban. Ironikus a sors.
Iszonyatosan fáj de ha meg kell halnom akkor legyen.
Èrzem ahogy szakítanak szétt.
Csak várok várom a végét.

Vége...

Köszönöm azoknak akkik végig figyelemel kisérték ezt a kis történetemet.
Annak a pár embernek. :) ;)

Az Èbredő HalálDonde viven las historias. Descúbrelo ahora