Nem akarok felkelni.
Ahoz képest hogy minden elromlott ez egy tökéletes nap.
Van fullos házam, melletem fekszik egy szép csaj és még álmaim motorja.
De muszáj falakat felhúzni a magunk biztonsága érdekében.
"De nem ma"
Gondolom magamban és vissza alszok.
Kis idő múlva fellkelek.
Stella sehol.
Vajon hol lehet?
Fellkelek és fellöltözök.
Kimegyek a konyhába.
- Hmm mi ez a jó illat? - kérdezem Stellától.
Aki éppen jön felém.
- Szia Shawn épp hozzád indultam, menj ki Ray már az asztalnál üll. - mondja mosolyogva.
Ès elmegy.
Megyek és le ülök.
- Csao Ray mizu ?- kérdezem.
- Csao Shawn semmi de te tudod hogy mire készül a csaj? -kérdezi Ray.
- Nem de a csaj neve Stella. -mordulok Rayre.
- Neked megmonta a nevét velem nem beszélt csak ma reggel mikor fellébresztett.- látszik rajta hogy bántja.
Beszélgetünk Rayel, egy kis idő múlva már jött is Stella.
- Na felkészültetek? - Kérdezi Stella.
- Igen! De mire?-kérdezem vissza.
Stella az igen hallatára megfordul és vissza megy.
Pár perc elteltével jön is valami letakart tálcával.
Vajon mi lehet benne?
Leveszi rólla, kalács.
Esküszöm ez egy Istenő.
- Jó étvágyat fiúk. - mosolyog.
- Ezzel is szeretném viszonozni hogy befogadtatok. -mondja Stella.
- Köszönjük szépen. - szól Ray.
- Várj Ray! Stella te nem eszel? -kérdezem.
- Nem ezt nektek csinàltam. - mondja.
Valahogy olyan fura ez. Sütiböl valaki nem kér itt valami baj van!
- Hát gyere ide közötünk a helyed. -szólok neki.
Óvatosan oda lépked és leül.
- Jó étvágyat fiúk. -mondja.
- a-a elöbb egyél te. -mondom neki.
Óvatosan oda emeli a szájához.
Majd eldobja és sírva fakad.
- Tudtam ! Mit raktál bele?- kérdezem felállva az asztaltól.
- Bocsásatok meg. -sír Stella.
Azt hittem hogy nem fogg többet ránk támadni.
Tanácstalanul ülünk egymással szemben Rayel.
Nem lenne szivem megölni de magunk életét se sodorhatom veszélybe.
Tanácstalan vagyok.
-Ray gyere ki. -szólok Raynek.
- Miaz Shawn? -kérdezi.
- Stella. Mit csináljunk vele? -kérdezem.
- Adjunk neki m...... - nagy csörenés szakítsa féllbe Rayt.
Stella futt ki a konyhából.
- Betörtek, betörtek- ordít.
- Ki a szörnyek?. -kérdezem.
- Azok is.- mondja.
- Mert még kik?
- Emberek is jöttek velük.
- Gyertek jobb ha elbújunk.
Bemegyünk a pincébe de ott is egy egy titkos alagútba.
- Ezt a helyet akkor találtam mikor elöször ide költöztem de még egyszer sem voltam itt bent.
Lemegyünk és tátva marad a szám.
Kardok, kések, fegyverek, pajzsok.
- Ray szembeszálunk velük? -kérdezem.
- Attól függ. -mondja
- Mitöl ?
-Talán hogy van e nálluk löfegyver.
- Stella, láttál nálluk puskát vagy valamit.- fordulok oda Stellához.
- Nem 2 ember volt valami össze hegesztet kardal.
- Ray akkor vedd fell azt a páncélt és mehetünk ki.
- jó- válaszol Ray.
Én is kezembe vettem egy páncélt és egy könyü de éles kardot.
Az ajtónál állunk.
- Mehet ?- nézek Rayre.
Bólint egyet.
Ez a jel, kitörünk és egyenesen a tömeg közelébe rontunk.
Szörny fejek repkednek össze visza.
Végül hideg kést érzek a torkomnál. Na ne már megint én? Most nem gondolkozok.
A könyökömel jó arcon verem az embert aki lefog.
Még ott szédeleg a kardomal reflexböl levágom a fejét.
Láttom hogy Ray bajban van oda megyek és megmentem.
Àttszúrom a komának a mellkasát.
Szörnyű látvány de inkább ö mint Ray.
Még egy pár szörnyet kinyírunk.
- Jól vagy Ray- kérdezem.
- Jól csak a lábamat vágták meg.- mondja.
- Menj fell pihenj, majd én rendet teszek. - mondom Raynek.
- Jól van köszi. - mondja és sántikálva elmegy.
Lemegyek Stellához.
Ott van ahol hagytuk mikor meglát hirtelen fell ál.
- És most én jövök? Meg fogsz ölni. - mondja lehajtott fejjel.
- Nem, elegem van az öldöklésböl. -mondom.
Láttam a szemében azt a villanást hogy meg fog változni.
Remélem tényleg így lesz.
Fellmegyünk és látjuk hogy Ray nagyon vérzik.
- Stella szorídsd ell Ray sebét én addig megkeresem az elsősegély ládát. -mondom Stellának.
Megyek keresem, a polc tetején van azt hiszem.
Igen ott van.
Bekötözük Ray sebét.
- Elmegyek fertőtlenítőért maradj Rayel.- mondom Stellának.
- Jó de siess.- válaszol.
Futok a motorhoz és már indulok is.
Soha nem mentem ilyen gyorsan.
2-3km-re találok egy gyógyszertárat.
Bemegyek a boltba.
Antibiotikum kell és fájdalom csillapító.
Sietnem kell nem vesztegethetem az időt.
Minnél hamarabb megvan annál jobb.
Megvan!!
Futok kefele fellpatanok a a motora és megyek is haza.
Itthon vagyok.
Raynek beadjuk az injekciókat.
Most már csak várrunk.
Megyünk aludni.
*Àgyban*
- Stella, te tudsz aludni?-Fordulok felé.
- Nem, a mai nap nagyon felkavart.
- Engem is. Akkarsz beszélgetni? -kérdezem.
- Persze és közelebb fészkelödik hozzám.
Már csak egy kis hely van közötünk.
- De akkor öszintén kell mind kettőnknek válaszolni. -nézzek bele Stella szemébe jó mélyen.
- Jó végülis mit veszíthetünk.
- Miért akkarsz megölni.
- Nem én nem akkarlak csak állandóan fenyegetve érzem magam ès jobb egyedül.
- Stella most már nem kell egyedül lenned.
- És ha meghaltok?
- Nem fogunk, hidd el!
Beszélgetünk sokáig amig Stella elaludt.
Néztem ahogy alszik. Gyönyörű ahogy alszik.
Nem tudok rá haragudni.
