Gondolatok

63 8 0
                                    

Elindultam Áronnal Vera néni fa hazához.
Még hallottuk Fanni es Leo beszélgetését.
-Ezek tok hülyék!-mondta Aron.
-Ha lehet mondjak  hangosabban .Talan majd az egész tábor hallani fogja hogy nyolcadikos(!!!)létükre meg Nyunyuval es Kung Fu Panda Juniorral alszanak.
Beszélgettünk es mentünk előre.Veletlenul megbotlottam egy ágban .
-Au...-kiáltottam fel miközben óriásit taknyolzam a füvön.
-Lili,jól vagy?-kérdezte Aron es a kezet nyújtotta hogy segítsen.
Es akkor...Nem.Ez nem lehet.
Beléestem.Abban a pillanatban a citrom lepkék a gyomromban felebrettek es olyan erősen röpködtek hogy mar fajt bele a hasam.
A gyönyörű kék szeme ,szőke haja ami a szemébe lógott ,a kék fehér csikos poloja amiben nagyon jól nézett ki.
De ez nem lehet.Ovodas társak voltunk .Ismerjuk  egymást mar nagyon rég óta..Felek hogy ha elmondom neki ,akkor azzal mindent elrontok...
-Lili,jól vagy ?-kérdezte .
Most vettem észre hogy meg mindig a földön heverek es ő meg a kezet nyújtotta felém.
-Ja ,igen..-mondtam kicsit zavartan.
-Ok .Akkor menjünk .Éhen halok!
Es elindultunk a faház fele.A gondolatok a fejemben keveregtek.
Egymás mellet mentünk .A lepkék nem hagytak abban a ropkodest.
Csak a remény el bennem.Mégpedig az a remény ,hogy ő is szeret.
A ház két lépésre volt tolunk megis egy évnek tűnt mire odaertunk.
Végül megérkeztünk.Bekopogtunk az ajtón.

Egy elveszett hercegnőWhere stories live. Discover now