Itt Ragadva

II.fejezet

             Megvartuk amig mindenki elalszik, lassan lementunk a lepcson, fogtuk a kulcsot es magunk utan bezartuk az ajtot. Kiertunk a tombhazbol. Megtorpantunk az ajto elott.

- Biztos, hogy te oda be akarsz menni?-kerdezte Criss.

- Igen –vagtam ra- Menjunk!

Mind a ketten nyeltunk egy nagyot, es a kerites fele indultunk. De elotte korbejartuk az epuletett , hatha talalunk valamit amin konnyebben bejuthatunk. Hatha valaki talalt bentrul egy kiutatt amit hasznal is.

Talaltunk is. Egy nagy jukat ami el volt takarva a gazzal. Szerencsere , hogy befertunk rajta, igy bejuthatunk konnyebben. Oersze ezt csak mi gondoltuk. Vajon hol lyukadunk ki?

- Megyek en elol!-jelentettem ki.

Szo nelkul bolintot egyet . Vettem egy mely levegot, es elindultam befele. Koromsotet volt bent. Szerencsere , hogy hoztunk magunkkal egy zseblampat amivel fenyt vezettunk be a sotetbe. Egy folyoso volt, amit nem hasznalnak. Minden poros volt, tele volt pokhalokkal. Egyszercsak fenyt lattunk a sotetseg vegen. Vagy a feny kozeledett felen vagy mi kozeledtunk fele. Nem tudom eldonteni. Megalltam. A feny meg mindig nagyobbodott.

- Ki van ott?- kerdezzte valaki a fenybol.

- ...-nem tudtuk hogy ki van ott es nem valaszoltunk. A szo belenfolytodott. Furcsa erzes keringett bennem, mintha valami fojtogatna belulrol. A torkomban ereztem a gombocott.

- Ki van ott? Valszolj!

- E-e-en vagyok.

- Na azt tudom. De mi a neved?

- Dia. Diana Ross.

A hang nem szolalt meg. De mintha valahol mar halottam volna ezt a hangott. Nagyon ismeros volt.

- Ki van meg veled?- Kerdezzte ujbol a hang.

- Criss Hale.-valaszolta Criss- De arra valsszolj , hogy te ki vagy?

- Alison Gray.- mondta. Megszolalni sem tudtam. Hiszen o-o-o, o kiskori baratnom. Vajon mit keres o itt? – mit kerestek it?

- Csak kivancsi voltam , hogy milyen idebent, es megtalaltuk ezt a jaratott.

- Job lenne ha elmennetek. Es soha tobbe nem jonnetek vissza.

- Eloszor mutasd meg az intezetett. Utana elmegyunk, de elotte less par kerdesem hozzad.-valaszoltam . tudtam , hogy ki kell deritenem , hogy o miert van itt. Es ha nem mondja el , akkor meg sokszor visszajovok es kideritem magamnak.

- Eloszor kerdezzd a kerdesed!-jelentette ki Ali.

- Miert vagy itt?

- Szoval felismertel...

- Igen .

- Errol nem szolhattok senkinek , hogy itt vagyok. Megigeritek.

- Ha valaszolsz!

- Gyertek megmutatom a jaratokat. Tudom , hogy azt mondtam , hogy tobbet ne gyertek vissza, de gyertek1

- Miert?

- Mert mar evek ota itt vagyok, es semmit nem tudok a szuleimrol, sem a barataimrol, senkirol es semmirol semmit. Es jo lenne ismerosokkel beszelgetni.

- Ertem! Akkor johetunk meg?

- Persze!

- Na de mostmar valaszolj! Hogyan kerultel ide?-kerdezztem mar ingerultebben.

- Hosszu tortenet...

- Van idonk.- vagtam a szavaba.

- Szoval... A passim szakitott velem, bosszut akartam alni. Igazabol megcsalt, es en szakitottam vele. Gondoltam hogy lelohetnem. De honnan szerzek pizstolyt? Felakaszthatnam almaban. De felebredne. A nagy gondolkozasom soran, eszembejutott , hogy engem fog felesegul venni ha nagyok leszunk, es ez nem fog megvaltozni. Tudtam , hogy akkor ejjel a baratjaival van. Fogtam magma, es elmentem egy mennyaszonyi ruhas boltba, kikolcsonoztem egyet. De mielott elindultam volna ottholrol, vettem magamhoz egy jo eles kest. Elindultam a bar fele. Beleptem az ajton. Mindenki szeme ram figyelt. A mennyasszonyi ruha egy kessel a kezembe, a verbena azo szemeim es a kocos hajam mindenki figyelmet felkeltette. A duh csak ugy egett bennem. Tudtam hogyha nem teszem meg, eletem vegeig banni fogom. Igyhat elindultam az asztaluk fele: " Azt mondtad , hogy felesegul fogsz venni. De teszek rola hogyha nem engem akkor mast sem fogsz!" ezzel a mondattal felemeltem a kest a levegobe es megszurtam. A pultos hivta a rendoroket es a mentot. Kijelentettem : "Csak ot akartam. Mast nem bantok!" majd elajultam. Itt ebredtem az elmegyogyintezetbe. Azota nem lattam a szuleimet. Nem engedtek be senki kivulallot hozzam... Mivel kiskoru vagok ezert boprtonbe nem mehetek. Es nemsokara betoltom a 18-at. De itt kell maradjak.

- Te jo eg! Sajnalom!

- Nem kell sajnalni. Orulok , hogy megtettem.Viszont mostmar mennetek kell. Nemsokara ellenorzes lesz a szobakban, vissza kell mennem. Holnap is josztok?

- Persze! Megprobalunk eljonni. Ha Criss nem jon, akkor egyedul jovok ugyan ekkor, es senkinek nem szolok rolad! Becsszo!

- Jo. Na menjetek!! Sziasztok!

- Szia!-koszontem, es boktem egyet Crissen.

- Omm. Szia!

Sajnalom Alit. Kitudja hany eve van itt bent?!

Visszamentunk a hazba. Lassan, csendben felmentunk a kihult falepcson melyen latszott hogy David jatszott, ugyanis a kek szonyeg ossze volt gyurve. Felsiettunk a szobamba. David jot ki a furdobol. Hurra!

- Ti meg hol jartatok?-kerdezzte.

- Sehol. Anyueknak egy szot sem, az ejjszaka kozepen meglattal minket Amugy is, te mit keresel itt? Nem aludnod kene?

- Az ember mar nem is pisilhet?

- Jo... Na menj aludni!

Hala istennek bejutottunk a szobamba. Atoltoztunk , es kozoltem Crisssel , hogy en alszok. Azzal kifele fordultam es probaltam aludni. Mar majdnem elaludtam, mikor hallottam egy hangot felsikitani. Az ablakhoz rohantam. Kineztem. Ali allt az egyik ablakban. Ram nezett.

- Dia ! Segits!-kialtotta, majd egy sotet alak elhuzta az ablak elol, es behuzta a fuggonyt.