Itt Ragadva

IX. fejezet

Mikor beleptem a kantinba,megcsapta az undor az orromat, a vér és a kaja szaga keveredett a helysegben. Szétnéztem , hogy minek lehet ennyire vér szaga, majd a szemem megakadt az egyik asztalnál ülő lányon , akit orvosok vettek körűl. A lány hasbaszurta magát. Csak ugy ömlött belőle a vér. Probáltam nem figyelembe venni a lányt, igy az irányomat a tálcák felé vettem, majd kiszolgáltam magam azzal a moslékkal. Sosem értettem meg azt , hogy hogyan nem haltam meg ezen a szörnyű ételen. Leültem az egyik asztalhoz, és enni kezdtem. Egy idő mulva, mar csak én voltam egyedűl a teremben. Vajon hiva lett mindenki? Ilyenkor még teli volt a kantin!
Miután ettem , kimentem az udvarra és leültem az egyik padra, ahol egy fiu ült.
-szia!-köszönt.-uj vagy?
-szia! Hát fogjuk rá. Már egyszer voltam itt, de kevés ideig voltam kint.
-az rossz. Kérdethetek valamit?
- persze!
-miért kerültél ide be?
- na láttod ez egy jó kérdés. Annyira emlékszem, hogy a pasim és másik két barátom átjöttek filmet nézni, én elaludtam, majd reggel itt ébredtem.
-értem!
-na és mesélj! Te hogyan kerültél ide?
-hát azt csak az orvosok tudjak.
-értem. De... mi a neved , ha szabad kérdezznem?!
-Dave.
-szép név. Én Dia vagyok!
- Voltár már a pinceben?
-Oda nem csak alkalmazottak mehetnek le?
-dehogynem! De mi a moka az egészben ha nem fordulunk a szabályok ellen?
-Voltál már ott lent?-kerdeztem kicsit félve, gondolom ezt hallota is a hangomon, ugyanis a fej3t a tenyerébe temette.
-Ez nem kérdés! Szerinted miért támadt az az ötletem , hogy levigyelek oda?
-Hááát.. nem tudom.
-Na megyünk vagy nem?
-Menjünk!
Megfogta a csuklom és felhúzott a padról. Elindultunk a nagy, piszkos-krémszinű és repedezett falú épület felé. Elértünk egy ajtóhoz, rozsdás volt. Dave körűlnézett,hogy senki se lásson minket, betolta az ajtót és berántott maga után. Réműlten, de mégis csodálkozva néztem szét.
Sokkal másabbra számitottam, azt gondoltam, hogy minden poros és pókhálos lesz. De nem. Épp , hogy teljesen tisztasag volt.