Itt Ragadva

VI. fejezet

         Kicsebgettek. Ez azt jelentette, hogy hala istennek vegre vege a 4.oranak is. Kimentem a terembol, majd a szekrenyemhez siettem. Az ajtonak tamaszkodva allt, es vart ram Cris.
   
-szia, hercegnom!-koszontott egy puszit nyomva a homlokomra

-szia.

-mondtad, hogy jojunk. Mi a baj?

-semmi. Csak azt akartam mondani,hogy ma egy kisebb buli lesz nalunk. Marmint te, en, Jason es Em, na meg persze ocsem. Na k?

-nekem jo!- mondta Criss

-haat.. omm. Izee... Nekem is jo lesz!

-oke! Akkor 18:00-kor nalunk!

    Ezzel loktem egyet Crissen, hogy menjen arreb. Ezzel kinyitottam a szekrenyem, es elovettem a kovetkezo tantargyat.... Kemia. Raneztem a atelomre, es nemsokara becsengetnek, fogtam a cuccaim es elindultam a terem fele. Lehuppantam a helyemre. James a padtarsam kemian.

-szia.-koszont.

-szia.  Omm...

    Ezzel felbeszakadt a mondatom, mert a tanar becsukta az ajtot. Es kezdte a hulye papolasait. Nem tudtam figyelni, mert mashol volt a fejem.

-Dia, tudja esetleg a valaszt?

-oommm...

-a amonia!-sugta halkan James.

-amonia!

-igen...-mondta csalodottan a tanar, ezzel folytatta a papolasat. Tovabbra sem figyeltem. Tulsagosan lekoteott az elmegyogyintezet. Nem tudom , hogy miert gondolok meg ra. Annak kene oruljek , hogy kijutottam onnan!

-Talalkozunk kovetkezo oran! -mondta a tanar, majd kiment. Kovettem peldajat. Fogtam a cuccaim, majd megint a szekrenyemhez rohantam. 

-szia, Em! Ugrottam a nyakaba

- sziaa! Na kesz vagy? Mehetunk?

-Jah!

    Az utolso ket oram elmarad valami miatt. Tanargyules, vagy mi. De haza meg nem mehetuk, ugyanis jonnek majd a kotelezo valaszthato programok. Emmel zenekorre jarunk, utana meg jonnek a sport programok, de az nem kotelezo. En a hip-hop csapat vezetoje vagyok, Criss meg a focicsapat vezetoje. Em.. O nem szeret sportolni, de a mindig megvar ameddig probalunk. 

   A csapattal, rengeteg versenyre szoktunk menni, az iskola tamogatasaval. Altalaban benne vagyunk az elso 3 kozott. Versenyekrol tobb dijat hozunk haza mint a focicsapat, jo az az igazsag ,hogy elegge sok kulombseg van a ketto kozott.

     Lassan elindultunk  az iskola kijarata fele. De egyszercsak megjelent a lany. Megint ott volt! Kes volt nala.

-most nem menekulsz!

-hadj beken!

-mert ha nem mi lesz?

-te nem letezel!-fakadtam sirasba, es estem le a foldre.

     "te nem letezel! Te nem letezel! Te nem letezel!..." mondogattam percekig. Majd egyszercsak, egyre jobban kezdtem halkulni, es a hangom elcsuklott. Legyengultem, Nem volt erom egy szot se kimondani, csak lassan terultem el a foldon. Majd egyszercsak hangosan felsikitottam, es mintha valaki a polomat fogna es felhuzna, de senki nem fogta, ugy ultem fel, a fejem es a kezeim logtak, valaki mintha tartott volna, de senki nem volt a kozelemben. Meg Em sem. Vajon hol van? 

-azt mondtam, hogy megbosszulom azt amit tettel!

-nem tettem semmit! Hadj beken!

-addig nem , amig nem nyerem el a melto jutalmam!

   Meging a foldre astem, mintha elengedtek volna. Nem lattam , hogy ki beszelt hozzam. Nem tudtam kinyitni a szemem. Fajt. Nagyon fajt. Nem tudom, hogy mi , de ez egy nagyon rossz erzes ami leirhatatlan es faj, fajt, de meg mindig faj.

-Dia ebredj fel!-szolt hozzam valaki akinek mely hangja volt, bizonyara fiu lehetett

  Lassan ebredezni kezdtem.

-h-hol vagyok?-kerdeztem.

-az orvosiban.

-ne szoljatok a szuleimnek , hogy itt voltam!Senki nem tudhatja meg!-jelentettem ki kiabalva es felhaborodva

-miert is?

-mert akkor visszavisznek!-emlekeztettem.-Criss legyszi ne!-vegre tisztan lattam , hogy ki all elottem.

    Lassan elmehettem. Olyan erzesem volt, mintha valaki figyelne. De senki nem volt ott rajtam kivul, Crissem es Emmen kivul se. Csak mi harman mantunk az ures folyoson. Gondolom most lehetnek a sport programok. Annyi ideig mit csinlatam? Komaban voltam?

- szivem, rendben leszel meg egy orat?

-persze! Miert ne lennek?

  Erre nem kaptam valaszt... Csak egy puszit nyomott a homlokomra, rankmosolygott , es elment. 

-nem kene nekunk is mennunk?

-ommm... Hova is?

-hat edzesemre!

-jah.. tenyleg... menjunk...

  Nem tudom , hogy mi van Emmel, de nagyon furcsan viselkedett az utobbi par oraban. Vajon mi lelte?

-na mi van?! ?Megcsokolt Jason?

-nem...

-akkor meg?

-ahhj, nem fontos, mindegy, menjunk be!

-okee!

     Jo erzes volt megint belepni a tancterembe. Utoljara nem is tudom , hogy mikor voltam itt bent! Mindenki kedvesen fogadott. El is kezdtuk az edzest, de mar nem sok ido volt. Kb meg harminc perc volt az orabol mire beertem.De az is megtette.

   Kimentunk a suli ele, es ott vartuk Emmel , Crisst es Jasont, hogy jojenek ertunk.